Újabb tiltakozás Hoffmann terve ellen: nemet mondtak a tanárok Közoktatás
Eduline

Újabb tiltakozás Hoffmann terve ellen: nemet mondtak a tanárok

Jelentős a különbség a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) oktatási államtitkársága és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének eredményei között; ez a leginkább a pedagógusok heti munkaideje 80 százalékának kötelező munkahelyi eltöltését illetően mutatkozik meg - mondta a PDSZ elnöke hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Mendrey László közölte: az államtitkárság az intézményvezetőket kérdezte meg, és ők azt az elképzelést, hogy az életpályamodell feltételei mellett a pedagógusok a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékát kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék, 51,8 százalékban támogatták. Az oktatási államtitkárság kérdőívéről és az eredményről bővebben itt olvashatsz.
   
A PDSZ-tagság körében végzett közvélemény-kutatás szerint viszont a megkérdezetteknek mindössze a 2,5 százaléka támogatta ezt a kezdeményezést - tette hozzá a szakszervezeti vezető.

Az eltérés abból adódik, hogy az iskolaigazgatóknak jól jön, ha a tanárokat kötelezhetik arra, hogy túlóradíj fizetése nélkül vezessenek például szakköröket, múzeumlátogatásokat, kirándulásokat. Ezt az ötletet az alkalmazottak értelemszerűen elutasítják, tehát teljesen másként látják ezt a kérdést a munkáltatók és a munkavállalók - hívta fel a figyelmet Mendrey László.

Hoffmann szerint rábólintottak az óraszám emelésére a tanárok. A PDSZ szerint nem

Az is problémát jelent a pedagógusok számára, hogy amíg heti 32 órát kötelezően az iskolákban kell tölteniük, addig nem tudnak egyéb pénzkereseti forrás után nézni. Számosan jelezték, hogy az elmaradó keresetkiegészítés miatt kénytelenek lesznek elhagyni a pályát - közölte.
   
Meglátása szerint a tanárok heti kötelező óraszámának 30 százalékos növelése minimum 20 százalékos elbocsátást von maga után, ez a pedagógusok 140 ezres létszámával számolva legalább 28 ezer ember munkanélkülivé válását jelenti.
   
Meggondolandónak nevezte, hogy legyen lehetőség differenciálásra a pedagógusok kötelező óraszámai között a tanított szakok, a csoportok létszáma vagy más szempontok alapján, de "ezt generális jogszabályként megfogalmazni elhibázott lépés, és nem támogatható". Az oktatási államtitkárság felmérésében ezt a kezdeményezést a megkérdezett igazgatók 55,4 százaléka támogatta, míg a PDSZ a pedagógusok körében csak 18 százalékos támogatottságot mért.
   
Közlése szerint az oktatási államtitkárság közoktatási intézmények vezetőitől visszaérkezett kérdőívein 85,8 százalék támogatta, hogy az iskolák fenntartásában az állam nagyobb szerepet vállaljon, ehhez képest ők csak 71,8 százalékot mértek.
   
Arra kérdésre, hogy a pedagógusbéreket és azok járulékait közvetlenül államilag finanszírozzák, a PDSZ 59,9 százalékban kapott helyeslő választ, míg ugyanerre a kérdésre az iskolaigazgatók 68,3 százalékban mondtak igent az oktatási államtitkárságnak - közölte.
   
Elmondása szerint a pedagógusok állami alkalmazására (megtartva a munkáltatói jogok egy részét továbbra is az igazgatók hatáskörében) 55,6 százalék mondott igent az államtitkárságnak, ugyanezt a PDSZ kérdőívein 53,2 százalék támogatta. Nem járnak jól a tanárok az állami iskolák tervével? Összefoglalónkat itt olvashatod.
   
A PDSZ elnöke beszámolt arról, hogy felmérésük eredményét a hét elején eljuttatják Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárhoz és Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkárhoz, a kérdésekről pedig tárgyalásokat kezdeményeznek. Az oktatást érintő törvényeket ugyanis "nagyon nem helyes egyéni képviselői módosító indítványokkal átnyomni a parlamenten" - tette hozzá.

MTI 

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő? Közoktatás Gál Luca

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.