Gyorstalpaló történelemből a brit iskolákban: siralmas a diákok tudása Közoktatás
Eduline

Gyorstalpaló történelemből a brit iskolákban: siralmas a diákok tudása

A múlt ködébe tűnik a történelemtudás Nagy-Britanniában, a tantárgy oktatása egyre szegényesebb - mutatnak rá immár a brit kormány tanfelügyelői is.

Európában Nagy-Britannia a sereghajtó a történelem oktatásában: csak 13 éves korig kötelező tanulni a tantárgyat (másutt legalább a 15-16. életévig). Brit földön ráadásul mindössze két esztendőn át. Ennek aztán az a végeredménye, hogy egyfajta "korrohanó" gyorstalpaló lett a történelemoktatás, és a diákok jó része alig tud többet történelemből, mint beszélni egy keveset VIII. Henrikről és/vagy Hitlerről.

Nagy-Britanniában az oktatás minőségéért felelős főhatóság emberei elkezdték kongatni a vészharangot. Aggasztónak mondják, hogy a diákok időrendben nem tudják elhelyezni az eseményeket, az egymásból következéseket, összefüggéseket pedig végképp nem látják. Megállapításaikra azután jutottak, hogy három éven át vizsgálták 166 általános és középiskola történelemoktatását.

Akadt olyan általános iskola, mely az ókori Egyiptomból és Rómából egyenesen a Tudorok Angliájába szökkent, ami évezredes "időugrás". Hasonló bakugrások miatt foghíjas a tananyag jó pár középiskolában is - olvasható a The Daily Telegraph brit napilapban.

A tanfelügyelők szerint a fő baj, hogy "epizódszerű" az oktatás, a tanulónak nincs általános rálátása a történelemre. További súlyos gond, hogy azok a diákok, akiket érdekel a tárgy, és szeretnék tanulását egyetemen folytatni, nem kapnak megfelelő felkészítést.

Nagy-Britanniában 2010-ben már 102 középiskolából nem választotta egyetlen diák sem alapérettségi tantárgyának a történelmet. Egy évvel korábban 77 ilyen iskola akadt.

MTI
Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.