A mindennapos gyakorlat azt mutatja, hogy pusztán a jogszabály erejével nem lehet a közoktatásban tartani a gyermekeket, hiszen ma is ki lehet lépni legálisan 18 éves kor alatt a közoktatásból, például egy szakképesítés megszerzésével - mondta Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője szerdán Budapesten a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) kerekasztal-beszélgetésén.
Ezért nem kell túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítani annak, hogy hány éves korig tart a tankötelezettség - indokolta, hozzátéve: az Európai Unió államaiban 18 éves kor alatt is végezhetnek munkát a gyerekek. Véleménye szerint egy ösztöndíjrendszerrel egyfajta megoldást lehet találni arra, hogy rábírják a diákokat arra: maradjanak 15 éves koruk után is a közoktatásban. Emlékeztetett arra is, hogy az angol, a francia és a német gyermekek több tanórában részesülnek ingyenesen 15 éves korukig, mint a magyarok 18 éves korukig. Mint Sió László fogalmazott: a tankötelezettségi kortól függetlenül el kell azon gondolkodni, hogy 3 vagy 4 éves kortól kötelezően vigyék óvodába a gyermekeket. A kormány oktatással kapcsolatos terveiről bővebben itt olvashatsz.
Ballagó diákok: hány éves korig tartson a tankötelezettség?
Beszélt arról is, hogy a szakképzésben nem szereznek releváns szakmai tudást a tanulók, az általános iskolákban pedig nem kapnak megfelelő alapismereteket. Meglátása szerint ez utóbbi problémára megoldás lehet a 9 évfolyamos általános iskolák rendszere.
Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Szakszervezetének elnöke azt mondta: ők a 18 éves korhatár mellett teszik le a voksukat, mert eddig a korhatárig kiskorúnak minősül a gyermek. Felhívta a figyelmet, hogy ha egy gyermek szakképesítést szerez, akkor a mostani jogszabályok szerint is megszűnik a tankötelezettsége. Ha nem változik a tankötelezettség korhatára, akkor nem zárta ki azt sem, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek.
Kertész Ágnes, a PDSZ elnökségi tagja kiemelte: abban az esetben, ha generálisan vezetnék be, aggályosnak tartaná az általános iskolák 9 évfolyamossá tételét. Tóth József, a Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke elmondta: "a teljesítmény irányába elmozdító" korhatárt kellene meghatározni, s az első szakképzés megkezdését a 8 általános iskola elvégzéséhez kellene kötni. Ezzel együtt arra kellene ösztönözni a szakképzésben tanulókat, hogy fejezzék be a tanulmányaikat, s a 15 év ne legyen generális korhatár.
Mint közölte, a lemorzsolódó diákoknak gyakorlatközpontú képzést kellene biztosítani, ami azonban nem lenne egyenrangú a középfokú végzettséggel. Horváth Péter, a Pedagógusok Szakszervezetének igazgató-titkára rámutatott: ha a társadalomra "rászabadítunk munkához nem értő, képzetlen embereket", akkor ők a munkanélküliek és az elégedetlenek számát fogják gyarapítani, amiből következhet a börtönköltségek emelkedése is. A Széll Kálmán Terv végrehajtása véleménye szerint az oktatásból való pénzkivonást jelent.
Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke rámutatott: nagy az esélye annak, hogy a 15 évesen az iskolapadból kikerült gyermekek munkanélküliek lesznek, egy részük pedig elkallódhat, ami közbiztonsági kérdéseket is felvet. Ez a korhatár az egész életen át való tanulás európai uniós trendjével szembemegy.
Online már elindult az ügyintézés, személyesen azonban csak április második hetében lesz. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az első osztályba készülő általános iskolások beiratkozásáról.
