A mindennapos gyakorlat azt mutatja, hogy pusztán a jogszabály erejével nem lehet a közoktatásban tartani a gyermekeket, hiszen ma is ki lehet lépni legálisan 18 éves kor alatt a közoktatásból, például egy szakképesítés megszerzésével - mondta Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője szerdán Budapesten a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) kerekasztal-beszélgetésén.
Ezért nem kell túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítani annak, hogy hány éves korig tart a tankötelezettség - indokolta, hozzátéve: az Európai Unió államaiban 18 éves kor alatt is végezhetnek munkát a gyerekek. Véleménye szerint egy ösztöndíjrendszerrel egyfajta megoldást lehet találni arra, hogy rábírják a diákokat arra: maradjanak 15 éves koruk után is a közoktatásban. Emlékeztetett arra is, hogy az angol, a francia és a német gyermekek több tanórában részesülnek ingyenesen 15 éves korukig, mint a magyarok 18 éves korukig. Mint Sió László fogalmazott: a tankötelezettségi kortól függetlenül el kell azon gondolkodni, hogy 3 vagy 4 éves kortól kötelezően vigyék óvodába a gyermekeket. A kormány oktatással kapcsolatos terveiről bővebben itt olvashatsz.
Ballagó diákok: hány éves korig tartson a tankötelezettség?
Beszélt arról is, hogy a szakképzésben nem szereznek releváns szakmai tudást a tanulók, az általános iskolákban pedig nem kapnak megfelelő alapismereteket. Meglátása szerint ez utóbbi problémára megoldás lehet a 9 évfolyamos általános iskolák rendszere.
Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Szakszervezetének elnöke azt mondta: ők a 18 éves korhatár mellett teszik le a voksukat, mert eddig a korhatárig kiskorúnak minősül a gyermek. Felhívta a figyelmet, hogy ha egy gyermek szakképesítést szerez, akkor a mostani jogszabályok szerint is megszűnik a tankötelezettsége. Ha nem változik a tankötelezettség korhatára, akkor nem zárta ki azt sem, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek.
Kertész Ágnes, a PDSZ elnökségi tagja kiemelte: abban az esetben, ha generálisan vezetnék be, aggályosnak tartaná az általános iskolák 9 évfolyamossá tételét. Tóth József, a Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke elmondta: "a teljesítmény irányába elmozdító" korhatárt kellene meghatározni, s az első szakképzés megkezdését a 8 általános iskola elvégzéséhez kellene kötni. Ezzel együtt arra kellene ösztönözni a szakképzésben tanulókat, hogy fejezzék be a tanulmányaikat, s a 15 év ne legyen generális korhatár.
Mint közölte, a lemorzsolódó diákoknak gyakorlatközpontú képzést kellene biztosítani, ami azonban nem lenne egyenrangú a középfokú végzettséggel. Horváth Péter, a Pedagógusok Szakszervezetének igazgató-titkára rámutatott: ha a társadalomra "rászabadítunk munkához nem értő, képzetlen embereket", akkor ők a munkanélküliek és az elégedetlenek számát fogják gyarapítani, amiből következhet a börtönköltségek emelkedése is. A Széll Kálmán Terv végrehajtása véleménye szerint az oktatásból való pénzkivonást jelent.
Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke rámutatott: nagy az esélye annak, hogy a 15 évesen az iskolapadból kikerült gyermekek munkanélküliek lesznek, egy részük pedig elkallódhat, ami közbiztonsági kérdéseket is felvet. Ez a korhatár az egész életen át való tanulás európai uniós trendjével szembemegy.
Hatványozás azonosságai, függvények jellemzése és grafikus manipulációk – csak néhány olyan összefüggés, fogalom és feladat, amit minden diáknak tudnia kell, aki idén májusban matekból érettségizik. Összegyűjtöttük, mi mindent kell(ene) átvenni szűk egy hét alatt azoknak, akik középszinten vizsgáznak matekból.
