Egyre kevesebb brit diák választja a történelem tantárgyat gimnáziumi tanulmányai során, a Nagy-Britanniában bevezetett oktatási reform ugyanis a korábbinál nagyobb szabadságot ad a tanulóknak abban, hogy milyen tantárgyakat tanulnak. A változtatás nagy vesztese – úgy tűnik – a történelem volt.
A brit diákok kétharmada csak tizennégy éves koráig tanul történelmet, a nemrég bevezetett oktatási reform hatására drasztikusan lecsökkent a történelemórák száma – állítja az akadémikusokból és pedagógusokból álló konzervatív tanácsadó testület, amely javaslatait eljuttatta Michale Gove oktatási miniszterhez is, adta hírül a MúltKor.
A történelem lett az oktatási reform nagy vesztese
A testület szerint azzal, hogy az oktatási kormányzat a tárgyi tudás helyett az alapkészségeket állították a tanórai munka középpontjába, megpecsételte a következő nemzedék történelemtudását. A nyílt levelet aláíró pedagógusok szerint a szövegértés fejlesztése nem pótolhatja a történelmi adatok, évszámok és események megismerését, hiszen egy forrásszöveg elemzése semmit nem ér a legfontosabb tények ismerete nélkül.
Javaslataik között szerepel a jelenlegi tanmenet átdolgozása: a tizenegy éves diákok a rómaiakról, angolszászokról, vikingekről, a kora középkori Angliáról és a keresztes hadjáratokról tanulnának, tizenkét évesen a középkori élet, Skócia és Wales meghódítása, a százéves háború, a rózsák háborúja, a reneszánsz, a reformáció és I. Erzsébet uralkodása lenne a fő téma.
Ahogy minden ősszel, idén is eljött az idő, amikor visszalépünk egy órát az időben, és megkezdődik a téli időszámítás. Ez az apró változás nemcsak a faliórákat, hanem a mindennapi életünket, alvási szokásainkat és hangulatunkat is befolyásolhatja. De miért is vezették be eredetileg az óraátállítást, és vajon van-e még értelme a 21. században?
