Hét nap alatt tíz óra alvás: hogyan ne készüljünk a vizsgákra?
Egyes felmérések szerint az egyetemisták és főiskolások egyharmada szed valamilyen agyműködést serkentő, vagy a fáradtságot mesterségesen „lenyomó” szert a vizsgákra való felkészülés során. Sajnos a tabletták és pirulák többsége hosszútávon többet árt, mint használ. Pedig természetes módszerekkel is túljuthatunk a nehéz heteken.
Harmadévben a félévi vizsgáim nagyon kikészítettek. Sok volt a szigorlat, ráadásul a nehéz tárgyakból, iszonyú volt a nyomás - meséli Roland, végzős fogorvos hallgató. Előtte sosem gondoltam arra, hogy nem fogom bírni a tanulást. Maximum este még ittam egy duplakávét, hogy ébren tudjak maradni. De ez a harmadéves hajrá rossz hatással volt rám, bepánikoltam. Egy gyógyszerész ismerősöm ajánlott egy tablettát, ami serkenti az agyműködést. Be kell ismernem, hogy tényleg használt. Viszont azóta is nyomaszt, hogy csak gyógyszerekkel voltam képes venni az akadályt - teszi hozzá az egyetemista.
Hatás és ellenhatás
Vizsgaidőszakban az egyik legnagyobb hiba, ha valaki tartósan felborítja a már kialakult napi ritmusát. Sokszor találkoztam már olyan fiatalokkal, akik hallucinációkról, nagyfokú verítékezésről panaszkodtak, és meg voltak győződve róla, hogy valami komoly kezdődő betegségük van. Holott ezek csak a túlhajszoltság tipikus tünetei. – mondta el az eduline-nak Dr. Rezes Emília pszichiáter. A teljesítménykényszer és megfelelni akarás, amit a vizsgaidőszak ró a hallgatókra, gyakran nehezen kezelhető spirálba csap át. Az éjszakázásokat és a megfeszített agyi terhelést még egy fiatal szervezet sem bírja sokáig.
Ha a tanulás nem meghatározott időbeosztás szerint történik, amibe rendszeresen beiktatunk pihenő, illetve fizikailag aktív időszakokat is, pár nap után borul minden. A többség ilyenkor nyúl a serkentő szerek után- ahelyett, hogy felállna, lazítana és újratervezné a még előtte álló pár hetet.
A redbull-kávé „koktél” az egyik legbevettebb élénkítő szer. Ez ugyan legális, de tartós használata súlyos alvászavarokat, magas-vérnyomást, túlhajszoltságot, ezáltal pedig pánikbetegséget eredményezhet. Sajnos sokan kísérleteznek illegális szerekkel is, többnyire amfetaminszármazékokkal. Ezek először kiugróan jó hatással vannak a koncentrációra, az ember úgy érzi, sosem fog elfáradni. Tartós szedésük esetén azonban nem egyszer előfordult már, hogy a hetekig tartó „támogatott” tanulás után a vizsgára érkező hallgató megszólalni sem tudott, olyan "energia-vákuumba" került a szer hatására. Ezt a kellemetlenséget leszámítva természetesen a rendszeres szedés függőséget is okozhat, így nagy árat kell fizetnünk néhány sikeresen abszolvált vizsga miatt. – teszi hozzá a szakember.
Egy most harmadéves forrásunk hasonló helyzetbe került, mikor a tavalyi vizsgaidőszakban úgy gondolta, hogy elég lesz egy hét a módszertani vizsgára felkészülni. "Mikor rájöttem hogy ebből baj lesz, elkezdtem különböző féllegális serkentőket szedni, aminek az lett a hátulütője, hogy egy hét alatt amindössze tíz órát aludtam és a vizsgán már annak is örültem hogy a termet megtaláltam. Jó lecke volt egy életre.”
Különösen veszélyes a serkentők és a nyugtató-szerek kombinációja, egyik a másik után való szedése. – figyelmeztet a pszichiáter. A szereket keverők kivétel nélkül nagyon magas stressznek vannak kitéve. Ezt tetézik azzal, hogy nappal koffein tablettát, vagy egyéb szereket szednek, éjszakára viszont nyugtatókat, hiszen mesterségesen felpörgetett szervezetük képtelen a nyugodt alvásra. Törvényszerű, hogy reggel nehezen, kótyagosan, leverten ébrednek, ettől pedig ismét pánikba esnek, hogy aznap sem fognak tudni haladni a tananyagban. Ezért újra bevesznek valamit fáradság ellen, és már benne is vagyunk egy végtelen körforgásban.
Etikátlan lenne?
A sportolók doppingolását azért tiltják a versenyszabályok, mert tisztességtelen előnyhöz juttatja a versenyzőket. De mi a helyzet az egyetemi „doppingolókkal”, akik a vizsgán szeretnének jobb eredményt elérni? Egy ausztrál orvos-etikai szaklapban idén ősszel jelent meg egy cikk, amely ezt a témát feszegeti. A szerző szerint a hallgatók egy vizsgaszituáció során ugyanúgy versenyben állnak egymással, hogy melyikük teljesít jobban. Eddig egyedül az Egyesült Államokban készítettek átfogó és értelmezhető vizsgálatot a tárgyban, amelyből kiderült, hogy az elmúlt pár évben egyre csökken az illegális szereket szedő hallgatók átlagéletkora. A felmérésekből látszik, hogy bizonyos egyetemeken a diákok majdnem harmada nyúl a pirulák után, de összességében is 10% fölött van a gyógyszeres „rásegítéssel” élők aránya.
Az ausztrál tanulmányt készítő orvos-pszichológus felveti egy esetleges doppingellenőrzés bevezetését az egyetemi vizsgák előtt, illetve pozitív eredmény esetén a vizsgából való kizárást is. Persze ez a felvetés nem számol a legális doppingszerekkel, a patikákban vény nélkül kapható koffeintablettákkal, értágító gyógyszerekkel és különböző cserjekivonatokkal, melyeknek bizonyított agyserkentő hatásuk van.
Fűben, fában…
A helyes táplálkozásnál és a célzott vitaminbevitelnél viszont nem volt még jobb tippje senkinek. Sokan tudjuk, mégsem élünk vele igazán. A nagy hajrákban, mikor az agy erős leterhelésnek van kitéve ajánlott például minden nap friss sárgarépát fogyasztani, mert az javítja az emlékezetet. Az ananász magas C-vitamin és mangán tartalma miatt pedig kiválóan alkalmas hosszú szövegek kívülről megtanulása előtti „doppingolásra.”
Ha valakinek pedig a stressz és az idegesség a legfőbb gondja, annak ajánlott sok káposztát fogyasztania (savanyút is), mert az a pajzsmirigy aktivitásának visszafogásával nyugtatóan hat túlfeszített idegrendszerünkre.
Mindezek mellett egyes táplálkozási tanácsadók elengedhetetlennek tartják a fekete csoki napi szintű fogyasztását (kis mennyiségben), illetve télen is „kötelező” a napi két óra friss levegőn való tartózkodás. Ha pedig valaki úgy érzi, zsong a feje és már zsibbad az agya a rengeteg információtól, jól teszi, ha 1-2 percig fejen áll. Lehet fal mellett is, a hatás ugyanaz. Állítólag felér egy redbull-kávé koktéllal.
Kanaki Anna
eduline
