A képzés idén már az előkelő hetedik helyet foglalja el az elsőhelyes jelentkezők preferenciái alapján készített listán. A szakra jelentkezők intézményválasztása viszonylag kiegyensúlyozott, a képzést meghirdető 12 egyetem és főiskola között nincsenek szakadékszerű eltérések. A jelentkezők 96 százaléka férfi és 77 százaléka semmilyen nyelvvizsgával nem rendelkezik - derül ki az Educatio Nonprofit Kft. legfrissebb elemzéséből.
A szak az elmúlt években szépen araszol felfelé az alapszakok népszerűségi listáján, idén a 40 százalékos jelentkezői létszámnövekedésének köszönhetően már a hetedik legkeresettebb képzés a nappali munkarenden, első helyen megjelölt szakokat összegző lajstromban.
Gépészmérnököket 12 hazai intézmény képez, és bár a legkeresettebb közülük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a többi képzőhelynek is marad szép számmal jelentkező. A BME az elsőhelyes jelentkezők egynegyedét vonzotta idén, ami kiegyensúlyozott jelentkezői érdeklődésre utal a gépészmérnök képzés piacán, hiszen a többi 11 egyetem és főiskola között is csak finom eltérések mutatkoznak. Talán a Budapesti Műszaki Főiskola és a győri Széchenyi István Egyetem lóg ki a sorból, előbbi a jelentkezők 14, utóbbi 11 százalékát nyerte meg.
A bolognai képzéssel eltűnő duális felsőoktatási rendszer szereplői között is arányos a megoszlás, a BME-t ugyanis a műszaki főiskola követi és a 12 intézményt számláló listán nyolc egyetem mellett négy főiskola is helyet kap. A gépészmérnök képzés mind a munkarendet megjelölőket, mind a finanszírozási formát választókat illetően az összejelentkezői, általános tendenciához illeszkedik. Vagyis, a gépészmérnök képzést első helyen megjelölők háromnegyede, 76 százaléka kíván nappali munkarendben továbbtanulni, valamint 86 százalékuk az államilag támogatott finanszírozási formát jelölte meg első helyen. Kisebb eltérést mutat az általános tendenciától a képzés a jelentkezők korösszetételét illetően.
A gépészmérnöknek készülők 41 százaléka 18-19 éves, tehát a frissen vagy egy éve érettségizett korosztályból kerül ki, míg az összejelentkezők körében ez az arány csak 35 százalék. Az összejelentkezői illetve a szakos elemzéseket összevetve az is látszik, a 20-22 éves jelentkezői korosztály a gépészmérnök szak esetében felülreprezentáltabb, ám ahogy haladunk felfelé a korosztályos lépcsőn, egyre kevesebb gépészmérnöknek készülő pályázót találunk az általános adatokhoz képest. Nem meglepő, hogy a felvételizők 96 százaléka férfi. Eszerint a gépészmérnök képzés erősíti a férfi arányokat a felsőoktatásban, amit egyébként gyengén alul reprezentált. A többi jelentkező között a nők aránya 58 százalék.
Az átlagnál magasabb mértékben rendelkeznek már valamilyen szakképesítéssel a gépészmérnök szakra jelentkezők, 51 százalékuk valamilyen szakmát adó szakközépiskolában, vagy technikus végzettséget nyújtó intézményben tanult. Alacsonyabb a gimnáziumi érettségivel rendelkező jelentkezők aránya, ami a legnépszerűbb alapszakokat összegző listán szereplő helyezettek között ritka. Eltérés továbbá az általános jelentkezői mutatókhoz képest a nyelvvizsgával rendelkezők aránya. A gépészmérnök szakot első helyen megjelölők csaknem 77 százaléka semmilyen nyelvvizsgával nem rendelkezik, míg ez az általános jellemzőket vizsgálva 61 százalék.
(www.edupress.hu)
Gépészmérnököket 12 hazai intézmény képez, és bár a legkeresettebb közülük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a többi képzőhelynek is marad szép számmal jelentkező. A BME az elsőhelyes jelentkezők egynegyedét vonzotta idén, ami kiegyensúlyozott jelentkezői érdeklődésre utal a gépészmérnök képzés piacán, hiszen a többi 11 egyetem és főiskola között is csak finom eltérések mutatkoznak. Talán a Budapesti Műszaki Főiskola és a győri Széchenyi István Egyetem lóg ki a sorból, előbbi a jelentkezők 14, utóbbi 11 százalékát nyerte meg.
A bolognai képzéssel eltűnő duális felsőoktatási rendszer szereplői között is arányos a megoszlás, a BME-t ugyanis a műszaki főiskola követi és a 12 intézményt számláló listán nyolc egyetem mellett négy főiskola is helyet kap. A gépészmérnök képzés mind a munkarendet megjelölőket, mind a finanszírozási formát választókat illetően az összejelentkezői, általános tendenciához illeszkedik. Vagyis, a gépészmérnök képzést első helyen megjelölők háromnegyede, 76 százaléka kíván nappali munkarendben továbbtanulni, valamint 86 százalékuk az államilag támogatott finanszírozási formát jelölte meg első helyen. Kisebb eltérést mutat az általános tendenciától a képzés a jelentkezők korösszetételét illetően.
A gépészmérnöknek készülők 41 százaléka 18-19 éves, tehát a frissen vagy egy éve érettségizett korosztályból kerül ki, míg az összejelentkezők körében ez az arány csak 35 százalék. Az összejelentkezői illetve a szakos elemzéseket összevetve az is látszik, a 20-22 éves jelentkezői korosztály a gépészmérnök szak esetében felülreprezentáltabb, ám ahogy haladunk felfelé a korosztályos lépcsőn, egyre kevesebb gépészmérnöknek készülő pályázót találunk az általános adatokhoz képest. Nem meglepő, hogy a felvételizők 96 százaléka férfi. Eszerint a gépészmérnök képzés erősíti a férfi arányokat a felsőoktatásban, amit egyébként gyengén alul reprezentált. A többi jelentkező között a nők aránya 58 százalék.
Az átlagnál magasabb mértékben rendelkeznek már valamilyen szakképesítéssel a gépészmérnök szakra jelentkezők, 51 százalékuk valamilyen szakmát adó szakközépiskolában, vagy technikus végzettséget nyújtó intézményben tanult. Alacsonyabb a gimnáziumi érettségivel rendelkező jelentkezők aránya, ami a legnépszerűbb alapszakokat összegző listán szereplő helyezettek között ritka. Eltérés továbbá az általános jelentkezői mutatókhoz képest a nyelvvizsgával rendelkezők aránya. A gépészmérnök szakot első helyen megjelölők csaknem 77 százaléka semmilyen nyelvvizsgával nem rendelkezik, míg ez az általános jellemzőket vizsgálva 61 százalék.
(www.edupress.hu)