2009. március. 24. 20:24 Eduline Utolsó frissítés: 2009. március. 24. 20:31 Közoktatás

Katonás nevelést kapnak az ovisok

Akkor tarthatnak szünetet, ha az óvónők szükségesnek tartják.

Egy brit óvodában a gyerekeket keményen dolgoztatják: a játékidőt tanulásra fordítják, az ebédidőt pedig fél órára csökkentették. Szünetet akkor tarthatnak, ha az óvodapedagógusok jónak látják – írja a Telegraph.

 

A Cornwall-i Torpoint Bölcsőde és Óvoda gyerekeinek mindössze 30 percük van arra, hogy elfogyasszák ebédjüket. Egy hete pedig a 4-7 évesek rendszeres szünetét is eltörölték. Néhány szülő kifogásolta a változtatásokat, rámutatva, hogy még a felnőtteknek is hosszabb szünet engedélyezett a munka mellett, mint ami így a kisgyerekek rendelkezésére áll – hat óra alatt mindössze fél órájuk van a kikapcsolódásra.

 

„Ez nagy teher a gyermekeinknek. A szupermarketben dolgozóknak is több szünetük van” – hangoztatta az egyik szülő. Úgy vélik, hogy míg a felnőttek számára az ilyen esetben adott a lehetőség, hogy panasszal éljenek a munkaadójuk felé, addig az ovisok nem tehetnek semmit a szigorítás ellen. „Minket, szülőket sem kérdeztek meg, csupán a kész tények elé állítottak.”

 

Az intézet vezetősége szerint az időbeosztáson végrehajtott változtatás pusztán kísérlet, mellyel azt remélik, jót tesznek a gyerekeknek.

 

Julie Martin, óvodavezető elmondta: „Pedagógusaink egyöntetűen egyetértettek abban, hogy az ebédidő túl hosszú. Mivel kicsi gyerekeink vannak, az egyórás játszóterezés szintén sok a számukra.”

 

Ám a szülők sérelmezték, hogy a véleményüket nem kérték ki.


 

Az egyik szerint csupán egy apróbetűs rész volt az egyik hírlevél alján, ami erről szólt, és ez bizony nem meríti ki az alapos tájékoztatás fogalmát. „Az egyik kifogás az volt, hogy a főétkezéskor túl sokan vannak az ebédlőben, ami balesetveszélyes.”

 

A változásokat az év végéig megtartják, a nyári szünet előtt pedig leszűrik a tapasztalatokat.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.