2009. január. 17. 11:52 Eduline Utolsó frissítés: 2009. január. 17. 11:54 Közoktatás

Kenyér vagy diploma?

Sokszor a zsíroskenyéren múlik a gyerek jövője - mondják a pedagógusok. Egyre több ugyanis az olyan diák, akinek nem a tanulással, hanem az éhséggel kell megküzdenie. A szegény családból származó tehetséges diákok ezért választanak lakóhelyükhöz közeli intézményt. Így nem kell az utazási és az étkezési költséggel számolniuk.

A taszári iskolában a nyolcadikosok a II. világháborúról tanulnak.
- A japánok megtámadták Amerikát...
Szerencsére ennyire nem vészes a helyzet. A gyerekek szociális helyzete azonban sokat romlott az elmúlt öt évben - mondja az igazgató. A környéken sok a munkanélküli és a családtámogatási rendszer sem megfelelő, tette hozzá. Az iskola ugyanis nem vonhatja le a segélyből az étkeztetés árát.

A szegénység azonban nincs összefüggésben a képességekkel. Ennek ellenére sokan azért választanak szakképző iskolát, mert ott hamarabb végeznek, mint a gimnáziumban. Így hamarabb állhatnak munkába.
- Volt személyes példám, hogy valóban úgy kellett rábeszélni egy-két tanulót, hogy válasszák az érettségit adó szakközépiskolát, mert olyan volt a tanulmányi eredményük - meséli Horváth Zoltán igazgató.

A Klebelsberg Kollégium most üres. A gyerekek hazautaztak. Az igazgató azt mondja: sokan szívesebben maradnának a hétvégére is. Itt legalább kapnak enni. Az étkezés havonta 12 ezer forintba kerül. A rászorulók azonban féláron kapják. Sokuknak ennek kifizetése is nehézséget okoz. Volt olyan diák, aki ezt fél évig nem tudta megtenni. Helyette az igazgató állta az ebédjét. A tanuló hétvégén egy cukrászatban vállalt munkát, hogy ezt visszafizesse.

...

forrás: kapos.hu

A teljes cikk elolvasható itt

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.