Ölebet a nehéz időkre
Egy új kutatás szerint a felsőoktatásban tanulók jobban tudják kezelni a stresszes helyzeteket, ha van házi kedvencük.
Azt már eddig is tudtuk, hogy az otthon tartott háziállatok nagyban javíthatják az idősek vagy a krónikus betegségben szenvedők életminőségét, ám az Ohio State University kutatóinak legfrissebb munkája tovább bővíti a listát, mégpedig a diákokkal. Azok a tanulók ugyanis, akik kutyát vagy macskát tartanak, számos jótékony hatással számolhatnak.
Egy hatalmas egyetemi felmérés szerint a tanulók közel negyede állította, hogy kis kedvencük bizony átsegítette őket életük nehéz időszakain. Azok a nebulók, akik legalább egy kutyát, macskát, vagy ezek kombinációját tartották, jóval kevesebb alkalommal számoltak be a magány érzéséről, valamint depresszióról.
„A kutatási eredmények kiemelik, hogy még a fiatal, egészséges felnőttek számára is kedvezően hat, ha megosztják életüket négylábú élőlényekkel” – állítja Sara Staats, kutatásvezető, az ohioi egyetem nyugalmazott pszichológia professzora.
„Ki gondolná, hogy a főiskolán vagy egyetemen tanulók magányosnak érezhetik magukat? Márpedig számos első- illetve másodévest érint a kérdés, azokat, akik túl korán szakadtak el a meleg családi fészektől, és kerültek kollégiumba, vagy albérletbe. Így a főiskola és az egyetem kifejezetten stresszel teli környezetet jelent számukra, emiatt gyakran elszigetelten vagy túlterhelve érezhetik magukat” – mondta.
„Úgy látjuk, hogy rengeteg fiatal felnőtt választ magának állatot társnak. Többen úgy érzik, hogy a kedvenc átsegíti őket a nehéz időszakokon, míg a háziállatot nem tartók viszont gyakrabban érzik egyedül magukat.”
A tanulmány során közel 350 felsőoktatásban résztvevő tanulót, illetve a közösséghez tartozó felnőttet kérdeztek ki az ország középnyugati kampuszairól. Csak azok vettek részt a kutatásban, akik előzőleg vagy éppen kisállatot tartottak. Az elemzés kiterjedt a 18-87 évesekre egyaránt, hogy tanulmányozhassák a kutatók a felnőttek és a diákok közötti különbségeket is.
A résztvevőknek meg kellett határozniuk aktuális egészségügyi állapotukat, a tartott állat fajtáját, és az életükben az állat által betöltött szerepet. Majd arra a kérdésre is felelniük kellett – több választásos, valamint kifejtős megoldással –, hogy milyen okból döntöttek az állattartás mellett. A részletes kutatási eredmények a Society and Animals szakfolyóiratban olvashatók.
Az eredmények szerint a legtöbb felnőtt és főiskolai/egyetemi hallgató hasonló okból dönt kisállat mellett. Noha az eredmények főként egyéni kérdőívek feldolgozásán alapulnak, a legtöbb megkérdezett egyazon véleményen volt: a négylábúak több szempontból is hozzájárultak boldogabb életükhöz.
Mint kiderült, negyedüket a háziállat – pláne, ha kutya – rendszeres mozgásra késztette, de a macskaféléket tartók is hasonlóan vélekedtek. Ugyanígy, a tanulók 18, a felnőttek 13 százaléka látta úgy, hogy háziállata rendre átsegíti őt a nehéz életszakaszokon. Noha, ezt inkább az egyedülállók vallották, mintsem a házasok, ám a kifejtős kérdésekre adott válaszokból egyértelműen kiderült, hogy mindkét csoportot érinti.
Visszatérve a kisállattartás okaira, kiderült, hogy bizony a magány elűzése szerepel az első helyen, mind a diákok, mind a felnőttek esetében. A házas és a szingli válaszadók közel ugyanakkora része értett ezzel egyet, ám a tanulók és az 50 felettiek esetében egyértelműen vezető indokként szerepelt. Így bebizonyosodott, hogy az idősek mellett a 30-nál fiatalabb egyetemi/főiskolai hallgatók számára is sokat jelent a kis kedvenc jelenléte – állítja a kutatás.
„A kisállattartást eddig egyértelműen csak szívproblémás, vagy speciális szükségletekkel rendelkező felnőttek és idősek szempontjából vizsgálták, de azt egészen idáig még nem sikerült felismerni, hogy a fiatal, egészséges hallgatókra is jótékonyan hat, a magány elűzése, a fittség megőrzése, valamint a kitartás növelésének szempontjából – egészen idáig” – mondta Staats.
Noha, a fent részletezett okok hasonlóak voltak, alapjában véve két csoportra oszthatók az állatot tartók.
Sokan a húszas éveik végétől, a negyvenes éveik közepéig kialakítják baráti köreiket. Így a felnőttek barátaik, kollégáik, közeli családjuk körében élnek, amely stabillá teszi őket az életbe éppen kilépő fiatalokhoz képest. Mire a felnőttek nagy többsége házasságot köt, vagy családalapításba kezd, több évnyi tapasztalatot szednek össze azzal kapcsolatban, hogyan oldják meg a nehéz helyzeteket.
Ám az első és másodévesek éppen akkor kezdik csak kiépíteni új baráti kapcsolataikat, otthonuktól távol élnek, az új környezetben pedig nem mindig találják meg önmagukat, így a problémamegoldásuk is más. Ennek eredményeként gyakran érzik magukat elszigetelve, amikor is jól jöhet egy kedves kis állat szeretete.
„Sok hallgató azt mondja, hogy házi kedvencük megtölti életüket a hiányzó részekkel. Az állatok persze nem helyettesítik az emberi szociális interakciót és hálót, de fontos szerepet játszanak abban, hogy a magukat elszigetelve érző diákoknak vigaszt nyújtsanak az akutális környezetükben” – mondta Staats.
„Senkit sem akarok rábeszélni arra, hogy vegyen egy ölebet vagy egy kiscicát, de tény, a kutatás egyértelműen bizonyítja, hogy pszichológiailag és szociálisan is jótékony hatással van a diákokra egy állat társasága.”
