Újságírók fejtették ki véleményüket a felsőoktatás és a diplomaszerzés nyilvánossága témakörében a Diplomaszerzés és pályakövetés, Szakmai Nap második szekciójában, ahol a felsőoktatási intézmények kommunikációs stratégiájáról, a nagyobb sajtónyilvánosság elérése érdekében alkalmazandó formai és tartalmi változások szükségességéről osztották meg tapasztalataikat az érintett szakma képviselői.
Az intézményi kommunikáció problémáiról, az egyetemek, főiskolák pozicionálásáról hasonlóan vélekedtek a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. A hagyományos felsőoktatási hírek iránti alacsony érdeklődésről számolt be Joób Sándor, az Index újságírója, aki elmondta, bizonyos oktatási hírek esetében honlapjukon csekély látogatottsági adatok tudtak csak megállapítani. Azt is kifejtette, az intézmények által a különböző médiumok számára eljuttatott sajtóanyagokból az egyedi tartalmat hiányolja. Ennek ellenére az Index újságírója egyet értett Horváth Ágnessel az Edupress főszerkesztőjének véleményével, miszerint a felsőoktatás fontos téma, mellyel foglalkozni kell. "Évente 400 ezer fő vesz részt az egyetemek, főiskolák valamely képzésében, a hallgatók családja, barátai által pedig a lakosság mintegy tíz százaléka érintett a felsőoktatásban" - mondta el Horváth Ágnes.
Fotó: EdupressA felsőoktatási intézmények nyilvánosságát érintő problémák között sorolta fel Roberts Éva, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. kommunikációs igazgatója a megfelelő tartalmak nem megfelelő "csomagolását". Hangsúlyozta ugyan, hogy a kutatási, fejlesztési eredmények komolyságát meg kell őrizni, ezt azonban a közleményektől eltávolodva, kötetlenebb formában kell a médiumok számára eljuttatni.
Az egyetemek, főiskolák által szolgáltatott információkkal kapcsolatban az is kérdéses, milyen pozícióból kívánják megszólítani a szintén nem definiált célcsoportjukat. "Több felsőoktatási intézmény azonos megnevezéssel lép a nyilvánosság elé, ahelyett, hogy a számos jellemzőjéből kiválasztva egy szlogennel tenné ugyanezt, ehhez azonban megfelelő bátorságra lenne szükség" - osztotta meg véleményét Joób Sándor. A pozicionálás, az önmeghatározás hiányára hívta fel a figyelmet az Edupress főszerkesztője is, aki szerint a felsőoktatás, mint nem átlagos termék számára a pr-alapú kommunikációs stratégia szolgálhat eszközként a médiában való megjelenés érdekében. "Az intézmények nagyon nehezen tudják eladni magukat, a hetilapokat ritkán érik el az egyetemek, főiskolák híreikkel" - támasztotta alá az említett problémát Riba István, a HVG szerkesztője.
Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.
