2008. november. 17. 13:53 Eduline Utolsó frissítés: 2008. november. 17. 13:55 Közoktatás

Stratégiai szövetség a BGF és a Corvinus között

Együttműködési megállapodást kötött Magyarország két vezető felsőoktatási intézménye, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem 2008. november 17-én. A szakmai stratégiai szövetség az oktatási-kutatási tevékenységek összehangolásával a magas színvonalú képzés biztosítására törekszik, miközben szélesebb, kiszámíthatóbb, a munkaerő-piac kívánalmait teljes mértékig kielégítő képzési kínálatot teremt.

2008. november 17-én stratégiai megállapodás született a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) között. Magyarország két meghatározó, jelentős tudásbázissal és szellemi kapacitással rendelkező felsőoktatási szereplője ugyanis a jelenlegi folyamatosan változó világban rendkívül fontosnak tartja a minőségi oktatás fenntartását, a nemzetközi színvonalú képzések megőrzését. A két intézmény az együttműködés keretében össze kívánja hangolni – az alapképzések és a mesterképzések rendszerében – oktatás-kutatási tevékenységeit, valamint a minél szélesebb és a munkaerő-piaci igényeket teljes mértékig kielégítő képzési kínálat biztosítására törekszik.
A megállapodás olyan területeket érint, mint a képzések közötti kölcsönös átjárhatóság feltételeinek megteremtése, vagy közös kutatási projektek indítása például az élelmiszer-logisztika, valamint a kereskedelmi marketing területén. Ez az újfajta szövetség erősíti továbbá az együttműködést az idegen nyelvi képzések és az új szakirányú továbbképzések terén is.

BGF BCE

"Előremutató lépés a mai napon aláírt megállapodás, amely lényegében a két intézmény közötti korábbi stratégiai szövetség megújítása és új tartalommal való megtöltése.  A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem ugyanannak a piacnak a szereplői, ezért fontos az együttműködés és a közös gondolkodás kialakítása. Egy ilyen szakmai összefogással hatékonyabb és színvonalasabb működést tudunk megvalósítani, mely lehetőséget biztosít a minőségi felsőoktatás megőrzésére." – hangsúlyozta Sándorné Dr. Kriszt Éva, a BGF rektora.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.