2008. november. 16. 19:35 Eduline Utolsó frissítés: 2008. november. 17. 13:31 Közoktatás

Bajok ez európai természettudományos oktatással

Új Öveges professzorokat minden mennyiségben! - így sommázhatók az Európai Bizottság tagállamoknak szóló ajánlásai, amelyek célja, hogy újra megszerettessék a gyerekekkel a továbbtanuláskor Európa-szerte egyre népszerűtlenebb természettudományokat.

Mathias anyukája nem főzött vacsorát, hanem leküldte a fiát, hogy vegyen két szelet húst, darabját 5 euróért, egy parasztkolbászt 4 euróért és mindehhez három adag sült krumplit, 1-1 euróért. Összesen mennyi pénzt kellett adnia Mathiasnak? Hány darab 5 centiméter élhosszúságú kocka fér el egy 50 centiméter hosszú, 25 centiméter magas és ugyanolyan széles dobozban? Egyebek közt ezt a két feladatot kellett megoldaniuk nemrégiben a másodikos, illetve az ötödikes tanulóknak a belgiumi francia nyelvi közösség valamennyi általános iskolájában egy központilag elrendelt matematikai felmérő teszt kitöltése során. Lesújtó eredmények születtek: az első, másodikosoknak szánt feladvánnyal csak a tanulók 57 százaléka tudott megbirkózni, a másodikkal pedig csak az ötödikesek 38 százaléka boldogult. A hatosztályos középiskola másodikosai sem jeleskedtek, csak 36 százalékuk tudta például kiszámolni, hogy mekkora sebességgel kellett hajtania Pierre-nek, ha 100 eurós bírságra büntették, noha ehhez a megadott képlet alapján csupán egy sima egyismeretlenes egyenletet kellett megoldaniuk. Összességében a teszt megoldását 70 százalékos teljesítmény fölött értékelték elfogadhatónak. A legkisebbeknek még a 60 százaléka ütötte meg a mércét, ám az ötödikeseknek már csak a 36 százaléka felelt meg, a nagyoknak pedig mindössze az ötöde.

Nem csak Belgiumban siralmas a természettudományos oktatás hatékonysága, az EU legtöbb tagállamában hasonló a helyzet. Úgy tűnik, a bajok gyökerét a természettudományok tanításának módszerében kell keresni. Egy 2005-ös Eurobarometer-kutatás szerint az uniós polgárok mindössze 15 százaléka elégedett azzal, ahogy az iskolában a természettudományos tantárgyakat oktatják. Egy korábbi felmérés szerint pedig a megkérdezettek 60 százaléka azzal magyarázta az egzakt tudományok és a műszaki pályák népszerűségének csökkenését, hogy a természettudományok iskolai tanítása nem elég vonzó a gyerekek számára. A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ezzel a témával foglalkozó 2006-os jelentése is megállapította, hogy a hagyományos természettudományos oktatás elfojtja a gyerekek természetes kíváncsiságon alapuló érdeklődését, és elveszi a kedvüket e tárgyak későbbi tanulásától.

Egy José Mariano Gago volt portugál tudományos és technológiai miniszter vezette uniós szakértőcsoport által jegyzett másik tanulmány ugyancsak arra a következtetésre jutott már évekkel ezelőtt, hogy az európai iskolákban általában túl absztrakt módon tanítják a természettudományokat: nagyrészt a 19. században felállított alapelméleteket sulykolnak megfelelő kísérletek, szemléltetés és értelmezés nélkül. Nem csoda, ha az OECD kezdeményezte tanulói teljesítménymérés-sorozat, a PISA (Programme for International Students Assessment) keretében 2000 óta háromévente, a 15 éves korosztály körében reprezentatív nemzetközi mintán elvégzett összehasonlító vizsgálatok szerint 2003 és 2006 között az EU-ban Belgiumon kívül Csehországban, Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovákiában is jelentősen romlottak a diákok matematikai eredményei, miközben egyedül Görögország produkált komoly javulást.
[[ Oldaltörés: Rocard-jelentés ]]
Legutóbb az Európai Bizottság (EB) megbízásából egy Michel Rocard francia exkormányfő vezette ötfős szakértői csoport vette górcső alá a természettudományos közoktatást; a tudós csapatnak Csermely Péter Descartes-díjas professzor, az MTA doktora személyében magyar tagja is volt. Tavaly nyáron elkészült jelentésük főbb következtetései abban a közleményben is megjelentek, amelyet az EB az idén nyáron terjesztett elő az iskolarendszerekre irányuló uniós együttműködés fő irányairól. A Rocard-jelentés szerint ugyan mindenki, így a politikai döntéshozók is tisztában vannak azzal, hogy a számolási készség, a matematikai és digitális kompetenciák, valamint a természettudományok megértése nélkülözhetetlen a tudásalapú társadalomban való teljes értékű részvételhez és a modern gazdaságok versenyképességéhez, ám a természettudományos oktatás állapota az EU-ban egyre aggasztóbb. Olyannyira, hogy már az unió magas szaktudást igénylő iparvállalatai is kongatják a vészharangot attól félve, hogy néhány éven belül súlyos munkaerőhiánnyal kell szembenézniük.

A Rocard-jelentés a diákok műszaki pályától való idegenkedésének okai közt említi, hogy a természettudományok oktatása nem tudja ébren tartani a természet iránti gyermekkori kíváncsiságot, a tanárok jelentős része, elégséges szakmai alapok híján, ódzkodik a berögzülttől eltérő oktatási formák alkalmazásától, a megértés helyett többnyire a memorizáláson van a hangsúly, hiányoznak a kísérletek és a csapatmunka, a képzés megújítására irányuló egyéni kezdeményezések nem nagyon terjednek el, az oktatási folyamat nem lép ki az iskola intézményi keretei közül. Mindezek alapján a szakértői csoport a gyakorlatorientált, kísérletekre, valamint bizonyítékalapú érvelésre és problémamegoldásra koncentráló képzési módszerek megismerésében és elterjesztésében látja a kiutat az általános és a középiskolai oktatásban egyaránt. Úgy is mondhatnánk, hogy a legendás Öveges professzor multimédiás eszközökkel és interaktív technikákkal felszerelt utódai kerestetnek.

Ez a kísérletezős-problémamegoldásos megközelítés olyan tanulók esetében is eredményesnek bizonyul, akiket önbizalomhiányuk vagy hátrányos családi hátterük miatt a szokásos deduktív módszerrel nehéz kezelni, így a korai iskolaelhagyás elleni küzdelemnek is kiváló eszköze lehet. Másfelől viszont a legtehetségesebb és leginkább motivált diákokat is segíti abban, hogy mélyebb tudást szerezzenek. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a kísérletes megközelítés alkalmasabbnak látszik a lányok bevonására és érdeklődésük fenntartására, ők ugyanis a statisztikák szerint sokkal kisebb arányban választják a természettudományos szakokat az egyetemi és főiskolai jelentkezésnél, mint a fiúk. A Rocard-jelentés szorgalmazza azt is, hogy az iskolai természettudományos képzés nyisson a külvilág felé, amiben szintén megkülönböztetett helyet kap a kísérletes módszer, mert több lehetőséget teremt arra is, hogy szülőket, felsőoktatási intézményeket, kutatóintézeteket, múzeumokat, vállalatokat is bekapcsoljanak az oktatásba.

A természettudományos oktatás megújulása elképzelhetetlen innovatív, dinamikus tanáregyéniségek nélkül, ám jelenleg az ilyen pedagógusok elszigetelve érzik magukat. A szakértői csoport ezért azt javasolta, hogy EU-szinten is ösztönözzék a természettudományos tantárgyakat oktató tanárok szervezett kommunikációját és hálózatainak kialakítását. Két ilyen projekt már működik. Az egyik a 12 EU-tagállam 12 városának részvételével létrejött Pollen, amely a települések közösségeinek bevonásával kívánja támogatni a természettudományok gyakorlati módszerekkel történő általános iskolai oktatását, a 6-12 éves korosztály tapasztalaton alapuló ismeretszerzését. A Pollen módszertani és pedagógiai eszközöket biztosít a tanárok számára, valamint a szakmai információk országok közötti áramoltatását, összeegyeztetve mindezt az egyes országok nemzeti sajátosságaival, a tanintézmények programjával. Hasonló célokat követ középiskolai szinten a németországi Sinus-Transfer projekt, ezért a Rocard-jelentés sürgeti, hogy a hálózatot mielőbb terjesszék ki az EU más országaira is. Mindkét projekt segíti és motiválja a tanárokat a továbbképzésben, bekapcsolja őket egy hálózatba, de tiszteletben tartja az autonómiájukat. Az EB által felkért szakértői csoport szerint a következő hat évben 60 millió eurót kellene elkülöníteni az ilyen természettudományos képzési hálózatok fejlesztésére az EU 2013-ig jóváhagyott 50 milliárd eurós kutatási keretprogramjából.

VIDA LÁSZLÓ

forrás: HVG
„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni” Közoktatás Székács Linda

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni”

Bóják között szlalomozó, alagutakon átbújó macskák. Így is lehet irodalmat tanulni vagy épp kötelező olvasmányokból számot adni a Terápiás és Segítő Macskákért Alapítvány rendhagyó irodalomóráján. A tanulás így nem csak szórakoztató, de észrevétlen is lehet, és olyan gyerekek is bevonódnak az órákba, akik általában vagy nem szólalnak meg, vagy a zavaró viselkedésükről ismertek.