Magyarország rosszul áll a nyelvtudással Közoktatás
Eduline

Magyarország rosszul áll a nyelvtudással

Van még hova fejlődnie Magyarországnak, az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint ugyanis Magyarország a tagállamok között az utolsók között van az állampolgárok nyelvtudása alapján. A magyarok mindössze 25 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet. A jövőben azonban ez változhat, mert az Európai Unió komoly fejlesztéseket tervez.

Több száz millió eurót szán a következő években az Európai Unió a nyelvoktatás fejlesztésére, ennek Magyarország is nagy hasznát veheti, hiszen a magyarok a közösség sereghajtói közé tartoznak az idegennyelvtudás tekintetében - mondta Leonard Orban, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosa hétfőn Budapesten az MTI-nek. Hozzátette: az Európai Bizottság kész segíteni annak érdekében, hogy minél több magyar tanuljon nyelveket.
   
A kérdésben politikai párbeszédet kell folytatni a magyar döntéshozókkal, át kell adni a tapasztalatokat, közösségi programokat kell támogatni - sorolta a feladatokat a biztos. A nyelvtanulásra több száz millió euró áll rendelkezésre az európai projektek keretében. Például csak az élethosszig tartó tanulás programban összesen 120 millió euróra lehet pályázni - tette hozzá a politikus. Az európai forrásokból a kisebbségek nyelvhasználatának megőrzésére is juthat majd - mutatott rá Leonard Orban.
   
Az európai biztos azt követően nyilatkozott az MTI-nek, hogy tárgyalt az Országgyűlés európai ügyek bizottsága, a kulturális és sajtóbizottság, valamint az oktatási és tudományos bizottság tagjaival. Az összevont bizottsági ülésen Leonard Orban kiemelte: az Európai Bizottság célja, hogy a uniós állampolgárok legalább két idegen nyelvet beszéljenek. A biztos arról is beszélt, hogy az angol nyelv használata önmagában nem elegendő a politikai, gazdasági kapcsolatokban. Fontos az európai nyelvek népszerűsítése is a kontinensen túl, hiszen ezzel az európai kultúrát is meg lehet ismertetni más államokban - tette hozzá.
   
Az európai biztos azt követően érkezett háromnapos magyarországi látogatásra, hogy szeptember 18-án az Európai Bizottság bejelentette a többnyelvűségi stratégia elindítását. A kezdeményezés célja, hogy az anyanyelvükön kívül még legalább két nyelvet beszéljenek az állampolgárok. Ezen kívül a bevándorlóknak meg kell adni a nyelvtanulási lehetőséget a befogadó országokban. A stratégiai szerint azért is ösztönözni kell a nyelvtanulást, hogy növekedjen az európai munkaerő mobilitása. A bizottság ösztönözné az Európán kívüli nyelvek oktatását is.
   
Az Európai Uniónak jelenleg 23 hivatalos nyelve van, emellett nagyjából hatvan kisebbségi és regionális nyelvet tartanak nyilván. A bevándorlókét is figyelembe véve így 175 nemzet van jelen nyelvével Európában.

MTI

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.