A pénzt, amely a felsőoktatási részhozzájárulásból érkezett volna az egyetemekhez, a jól teljesítő tanulóknak osztották volna vissza ösztöndíj formában, valamint a felsőoktatás eszközrendszerének színvonalát emelték volna belőle - közölte. A népszavazást követően tehát nem változik a hallgatók fizetési kötelezettsége, a felsőoktatásban résztvevők fele nem fizet majd semmilyen részhozzájárulást tanulmányai során, míg a másik fele ugyanúgy, mint eddig, meglehetősen magas összeget ad ki tanulmányainak fedezésére - elemezte a helyzetet.
   
"Nem hiszem, hogy az egy igazságos rendszer lenne", hogy valaki fizet ötszázezer vagy egymillió forintot félévente a képzésre, míg mások egyáltalán nem vállalnak a terhekből semmit - jegyezte meg. Molnár Károly az egyetemi oktatók tapasztalatára hivatkozva kijelentette: "a hallgatók tanuláshoz való viszonya változott volna meg" a részhozzájárulás bevezetésével, "ez egy nagyon fontos hajtóerő lett volna", mert anyagi felelősséget is vállaltak volna ezzel a hallgatók az egyetemeken, főiskolákon nyújtott teljesítményükért.
   
A Magyar Rektori Konferencia elnöke szólt a testület Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz április végén benyújtandó javaslatáról is, amit viszont leghamarabb csak 2010-ben vezethetnek be. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy évente ítéljék meg a hallgatók tanulmányi teljesítményét, amivel lehetséges lenne az átjárás a költségtérítéses és az államilag finanszírozott kategória között.
A költségtérítéses hallgatók mindezzel együtt jelenleg is csak a képzési költségeik felét fizetik, a másik felét ennek is az állam állja - tette hozzá.

(Forrás: MTI)