Mi volt a mai BME-épületek helyén a 19. század végén? Hogyan tűnhetett el ötven évre egy szobor a Műegyetem hatalmas pincelabirintusában? Milyen furcsa egyetemi integráció zajlott a harmincas években?

Egyetem? Az első!

A Műegyetem az 1871/1872-es tanévtől Királyi József Műegyetem néven futott, amely valódi rekorder volt: ez volt a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény, amelynek a nevében is szerepelt az "egyetem" szó. Nem akadémia, iskola vagy technikum, ipartanoda vagy egyéb, hanem egyetem.

Amikor Sopronban is volt műegyetemi kar

A 20. század elején is voltak meredek oktatáspolitikai elképzelések. 1934-ben költséghatékonysági szempontokra hivatkozva megalapították a M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet. Az új intézmény a József Műegyetemet, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette. Ez volt az ország legnagyobb egyeteme 98 (!) tanszékkel és öt karral.

A híres lágymányosi campus

Azt korábban már megírtuk, hogy a mai lágymányosi campus helyén egy hatalmas tó volt a huszadik század közepéig, de volt ennél érdekesebb dolog is a mai ELTE és BME környékén.

A 19. század végén a lágymányosi öbölnél épült fel Budapest legfurcsább vigalmi negyede, a "lágymányosi Konstantinápoly": török kávéházakat, drzsámikat, minareteket és mór stílusú épületeket húztak fel két hónap alatt, színházi és zenei programokat szerveztek. A vállalkozás mégsem aratott nagy sikert, gyorsan tönkrement.

A pince titka

József nádor 1912-ben emelt szobra a második világháború idején eltűnt. Csak fél évszázaddal később, 1997-ben bukkantak rá teljesen véletlenül a hatalmas campus egyik pincéjében - a szobor feje azonban azóta sincs meg, így azt újra el kellett készíteni.