„Aki az adófizetők pénzéből fizetett állami ösztöndíjon tanul, annak vállalnia kell, hogy egy ideig itt marad, és...

„Aki az adófizetők pénzéből fizetett állami ösztöndíjon tanul, annak vállalnia kell, hogy egy ideig itt marad, és Magyarországon dolgozik” – mondta Orbán Viktor, aki keddi évértékelő beszédében kitért arra is, hogy akinek nem jut, vagy nem akar állami ösztöndíjat, annak kétszázalékos kamatozású, hosszú lejáratú hitelt nyújt az állam a tanuláshoz.
A hvg.hu összefoglalója szerint a kormányfő azt mondta, az egyetemek és főiskolák jövőjét nem központi, adminisztratív akarat, hanem a diákok választása dönti el – ennek ellentmond, hogy az eddigi finanszírozási rendszerrel ellentétben ettől az évtől a kormány határozza meg az államilag finanszírozott helyek számát az intézményekben és a képzési területeken.
Mindez azt jelenti, hogy idén 20 ezerrel kevesebben tanulhatnak teljesen ingyen, emiatt az intézmények 20 százaléka is megszűnhet öt éven belül. A képzéseken belül a jogász és közgazdász szakok keretszámait nyirbálták meg a legjobban. A bejelentés a HÖOK-ot is meglepte, de a héten már Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője is elmorfondírozott a kérdésen a Népszabadságnak adott interjújában: „az oktatási államtitkárság nem biztos, hogy jól mérte fel a magyar valóságot a felsőoktatási keretszámok meghatározásakor”.