2012. február. 24. 08:16 MTI Utolsó frissítés: 2012. február. 24. 08:15 Felsőoktatás

Ombudsmanhoz fordul a hallgatói szerződések miatt a HÖOK

Az alapvető jogok országgyűlési biztosához fordul a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a magyar...

Az alapvető jogok országgyűlési biztosához fordul a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a magyar állami ösztöndíjas és magyar állami részösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés miatt.

A HÖOK közleményben úgy fogalmaz: "meggyőződésünk, hogy a hallgatói szerződés intézménye - szellemiségét tekintve - ellentétes az Alaptörvény rendelkezéseivel, ezért felkérjük Szabó Mátét, hogy éljen a számára ombudsmanként elérhető eszközzel, és kérjen utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságtól".

A HÖOK szerint a kormány vitatott intézkedései több ponton is sértik a hallgatók alaptörvényben foglalt jogait, s ráadásul nem törvényben, hanem kormányrendeletben szabályozták a hallgatói szerződést.

Álláspontjuk szerint a kormány céljait nem az alapvető jogok korlátozásával, hanem gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai eszközökkel lehet és kell megvalósítani. Ilyen eszköz lehet a többi között a bérek rendezése, illetve az egyes szakmák és hivatások pályamodelljeinek megalkotása.

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő? Közoktatás Gál Luca

Felvételi kisokos: kinek való a két tanítási nyelvű gimnázium és a nyelvi előkészítő?

Idegen nyelven tanult tantárgyak, anyanyelvi tanárok, részben idegen nyelven tett érettségi vizsga, sőt akár díjmentesen megszerzett felsőfokú nyelvvizsga – mindez valós lehetőség azok számára, akik kéttannyelvű gimnáziumot vagy nyelvi előkészítő évfolyamot választanak. De vajon kinek való ez a képzési forma, és miben különbözik a „klasszikus” gimnáziumi oktatástól? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy könnyebb legyen a döntés a pályaválasztás előtt álló diákoknak és szüleiknek.