Száz éven át mindig elindították a képzést a koppenhágai egyetemen, idén őszre már senkit nem vettek fel. Ne nevess, mert egy fontos szak szűnik meg!
A források csökkenésével magyarázza a koppenhágai egyetem, hogy nem indítja el ősszel az eszkimológia és sarkvidéki tanulmányok kurzust - írja a BBC.
Az egyetem egyik képviselője úgy nyilatkozott, hogy "befagyasztják" a kurzust. Egyelőre nem tisztázott, hogy ez egy szóvicc volt-e.
Az egyetem bízik abban, hogy 2017-ben ismét elindíthatják a patinás szakot. Azonban a dán kormány a forráskivonással arra ösztönzi az egyetemeket, hogy a hasonlóan alacsony létszámú szakokat megszüntessék. Könnyen lehet, hogy véget ért a szak eddigi története
A világ legnagyobb szigeteként ismert Grönland dán fennhatóság alá tartozik, ahol számos kutató dolgozik. Az eszkimológusok ezért nem adják fel a harcot, mert szerintük napjainkban a globális felmelegedés miatt kifejezetten aktuális a sarkvidék összetett kutatása. Számos politikus, valamint a helyi média is igyekszik felhívni a közvélemény figyelmét a szak megmentése éredkében.
| Az eszkimológia története |
|
A szakot 1920-ban indították először a koppenhágai egyetemen. Bár azóta a sarkkörön élőket inuitoknak hívjuk, a szak elnevezése ennek ellenére nem változott. A történelem során nem csak dán és grönlandi hallgatóik voltak, hanem érkeztek az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Lengyelországból és Észak-Amerikából is. A hallgatók legtöbb szakdolgozati témaválasztása a grönlandi bányászatról és a globális felmelegedésről szóltak. |
Ráadásul a koppenhágai egyetem az egyetlen a világon, ahol grönlandi nyelven tanulhatnak, így a szigetországiak a legnépszerűbb szakjukat veszíthetik el.
Megtanulnátok a világ legnehezebb nyelveit?
Ha valaki panaszkodik, hogy túl nehéz a francia vagy a német, ezzel a listával zavarba hozhatjátok. A nyest.hu szedte össze, melyik az az öt nyelv, amelynek nehézségéről legendákat zengnek. Az ötödik helyen a vietnámi nyelv végzett a Nyest gyűjtésében. Itt a nehézséget az jelenti, hogy szavak jelentése függ attól, milyen tónusban ejtik azt ki.
A technológiai fejlődéssel egyre több terület vált bányászhatóvá a sarkvidéken, ebben viszont a tudományos életnek egy ellenőrző szerepre is törekednie kell, hogy a cégek minden környezetvédelmi szempont ismeretében dolgozhassanak. Grönland 2009-ben önkormányzati jogot szerzett, azóta norvég, orosz és kanadai cégek keresik fel a helyieket ajánlataikkal.
A szakot végzettek azonban nem csak a bányaművelés környezeti, hanem gazdasági hatásaival is foglalkoztak, hogy az ott élők miként tudnak bekapcsolódni a folyamatokba. Minden cég megkereste őket a szakvéleményükkel, akik befektetni kívánnak a régióban.
|
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
