A furcsa tudományos "elismerést" a Harvard tudományos humorlapja, az Annals of Improbable Research szerkesztői alapították, és idén is a Nobel-díj bejelentéseit megelőzően adták át csütörtökön (magyar idő szerint péntek hajnalban).

Olyan tudományos eredmények kaphattak az elmúlt években IgNobelt, amelyek „az embert először megnevettetik, majd elgondolkodtatják” - tehát nem egyszerűen a kutatók körberöhögéséről van szó. A díj mellé pénzjutalom, 10 billió zimbabwei dollár jár (~70 Forint).

Idén két díjazott kutatásban vettek részt magyarok: az egyikben a bögölyök lóválasztási szokásait vizsgálta az ELTE Fizikai Intézetében a kutatás vezető Horváth Gábor, társai Blahó Miklós, Kriska György, Hegedüs Ramón, Gerics Balázs, Farkas Róbert és Susanne Åkesson. Eredményeik szerint a fehér lovakat kevésbé csípik a böglyök.

Elsőre gyászosnak hangzik, hogy miért kell vizsgálni, hogy a szitakötők miért választják a fekete sírköveket, de ennek is van jelentősége. A szintén Horváth általa vezetett csapat tagjai Malik Péter, Kriska György és Hansruedi Wildermuth. Az Index felkereste a kutatót, aki azzal magyarázta a kutatást, hogy megfigyelte, hogy rengeteg a szitakötő a sírköveken, pedig nincs is tó a közvetlen közelben. Megállapították hogy a fekete, csillogó felületek vízszintesen polarizált fényt vernek vissza:

A vízszintesen poláros fény ugyanis környezetszennyező: a petézőhelyet kereső szitakötők gyakorlatilag víznek hiszik ezeket a csillogó felületeket. Vagyis a felületek odavonzzák a vizet kereső rovarokat, azok le is petéznek, az utódok viszont elpusztulnak, és ez károkat okoz a populációnak.

- nyilatkozta Horváth a portálnak.