Több mint egymillió diák fog részt venni ősszel egy világméretű kísérletben, amely átrajzolhatja a felsőoktatás ma...

Több mint egymillió diák fog részt venni ősszel egy világméretű kísérletben, amely átrajzolhatja a felsőoktatás ma ismert szerkezetét: a legnevesebb amerikai egyetemek olyan online kurzusokat indítanak, amelyekkel azt szeretnék kipróbálni, miként szólíthatnak meg egy globális közönséget.

Két nagy presztízsű amerikai egyetem, a Harvard és a Massachuttes Institute of Technology (MIT) összefogva egy 60 millió dolláros programot indított, amelynek nagyratörő célja a "felsőoktatás forradalmasítása a világban". Az e célra létrehozott, edX névre keresztelt virtuális platformon különféle, a Harvard és az MIT világhírű professzorai által tartott interaktív online kurzusok lesznek elérhetőek egyelőre bárki számára, felvételi követelmények és fizetség nélkül. Az edX mellett, a Stanford, a Princeton és más neves amerikai egyetemek kezdeményezésében indul egy másik online kurzusokat kínáló felület is, a Coursera.

Az MIT próbajelleggel az év elején tartotta az első online kurzusokat. A kezdeményezésnek hatalmas sikere volt, az órákra többen iratkoztak fel, mint ahány MIT-n végzett diák él ma a világon, majdnem annyian, ahányan az egyetem XIX: századi alapítása óta koptatták az intézmény padjait - mondta el a BBC brit hírtelevíziónak Anant Agarwal, az edX első elnöke, az MIT  számítástechnikai és mesterséges intelligencia kutató laborjának igazgatója. Agarwal professzor szerint az ősszel induló kurzusoknak legalább 500 ezer hallgatójuk lesz. Egy-egy órához videók, egy online laboratórium és e-tankönyvek is járnak majd, a diákok munkáját pedig automatizált rendszer fogja értékelni. A Yale ingyenes online kurzusairól itt olvashattok.

A hatalmas mennyiségű hallgató osztályzása sok gyakorlati kérdést vet fel, amelynek megoldásán egyelőre még dolgoznak az edX fejlesztői. Főként a humán és társadalomtudományi tárgyak esetében nehéz az értékelési folyamat automatizálása, hiszen ott szabad szavas válaszok is lehetségesek a vizsgakérdésekre. Az egyik megoldás erre a problémára, hogy a diákok egymást osztályoznák. Az online kurzusok a tervek szerint ugyanolyan nehezen teljesíthetőek lesznek, mint bármelyik óra a Harvardon vagy az MIT-n, viszont a képzés elismeréseként a diákok nem diplomát vagy krediteket, hanem "mesterigazolást" kapnak majd.

Az internet természetesen eddig sosem látott lehetőséget ad az egyetemeknek, hogy minden eddiginél szélesebb tömegekhez jutassák el a képzéseiket, ez azonban súlyos kérdéseket vet fel a hagyományos egyetemi oktatás jövőjét illetően. "Ez a kétórás előadások végét jelentheti. Egy oktatót nem tudsz pillanatokra leállítani, és nem tudod előre tekerni a mondandóját" - mutatott rá Agarwal. A felvett egyetemi órákat - amelyeket egy iPaden akár egyetlen kattintással is elérhetnek a felhasználók - inkább a tankönyvek mintájára fogják használni a hallgatók, s mindig az elérhető legjobb órát választják majd.

Bár az edX-et útjára indító intézmények szerencsére nem küzdenek anyagi gondokkal, így az online kurzusok fizetőssé tétele ilyen szempontból nincs napirenden. Ugyanakkor felmerül, hogy miért fizessen bárki az "offline" oktatásért elkért dollártízezreket a neves intézményeknek. Ha az egyetemi képzésen kapható kurzusok ingyen elérhetőek lesznek, akkor miért fizessenek a neves egyetemeken tanuló diákok? Azért, hogy beleírhassák az életrajzukba, itt és itt végezték el az egyetemet? Vagy azért, hogy személyesen is érintkezhetnek a tanárokkal? Esetleg a többi diák társaságáért?

"Az egyetemeknek át kell gondolniuk, hogy milyen értékeket nyújtanak a diákjaiknak" - hangsúlyozta a Standford egyetem egyik számítástechnika professzora. A legnagyobb presztízsnek örvendő egyetemeknek persze mindig lesz elég fizetős diákjuk, inkább a gyengébb intézmények veszíthetnek hallgatókat az online oktatás terjedésével" - tette hozzá. Hiszen miért is fizetne valaki egy középszerű képzésért, ha az interneten a világ vezető tudósainak óráiból tanulhat teljesen ingyen?