Háromszáznyolcvan éve, 1636. október 28-án alapították meg a Massachusetts állambeli Cambridge-ben az Egyesült Államok egyik legrégibb és a világ egyik legjobb egyetemét, a Harvardot.

Az angol Massachusetts Bay gyarmat kormányzatát 1636. szeptember 8-án azzal a céllal hívták össze, hogy megoldják a puritán lelkipásztorok képzésének gondját. Az ülést elnapolták, és az október 28-án ismét összegyűlt jeles férfiak 400 fontot szavaztak meg a felállítandó "iskola vagy kollégium" céljaira, amelynek helyszínéül 1637-ben jelölték ki a Bostontól néhány kilométerre nyugatra, a Charles folyó mellett fekvő Newe Towne-t (1638-tól Cambridge).

A New College-nak nevezett intézmény első vezetője Nathaniel Eaton lett, ő építtette meg az első épületet, almáskertet ültetett, 1639 márciusában könyvtárat és Észak-Amerikában elsőként nyomdát is alapított, a nyomdagépet Angliából szállította át egy vitorlás. Az iskola névadója mégis Eaton barátja és egykori (angliai) cambridge-i diáktársa, az 1638-ban elhunyt John Harvard lelkész lett, aki csak halála előtt egy évvel települt át az Újvilágba. Nevét azzal tette halhatatlanná, hogy tekintélyes vagyonának felét (779 fontot) és négyszáz kötetes könyvtárát is az intézményre hagyta, amely 1639-ben felvette a Harvard College nevet.

Az angliai hagyományokat követő képzés kezdeti célja a puritán lelkipásztorok nevelése volt. Az első világi elnök, John Leverett 1708-as hivatalba lépése után a Harvard fokozatosan felszabadult az egyházi, majd a politikai gyámkodás alól is, és 1780-ban hivatalosan egyetemmé vált. A 19. század elején létrehozták a teológiai, jogi és orvostudományi fakultásokat, egyre szélesedett a tantárgyak köre. Az amerikai történelem fordulópontjain a Harvard is szerepet játszott, a britek elleni függetlenségi háború idején például George Washington csapatainak adott szállást.

Az Ivy League tagja

Állami támogatásának megszűnte után a Harvard előkelő magániskolává vált, majd az 1869-1909 között élén álló Charles William Eliot vezetése alatt modern, országos befolyású egyetemmé fejlődött, a nyolc elit amerikai egyetemet tömörítő Borostyán Liga (Ivy League) tagja lett. Az intézmény első női elnöke, Drew Gilpin Faust 2007-ben lépett hivatalba.

A többi keleti parti elit egyetemmel szemben a Harvard igyekezett felülkerekedni a vallási és etnikai különbségeken. A protestáns miliő uralkodó maradt, de más kulturális háttérrel rendelkező diákok is járhattak ide, igaz a múlt század első felében korlátozták a felvehető zsidó diákok számát. A nők számára 1879-ben létrehozott Radcliffe Egyetem 1977-ben olvadt be a Harvardba, amely így végleg koedukálttá vált.

Az egyetem rendkívüli népszerűségnek örvendett, persze főként a tehetősebb családok engedhették meg maguknak, hogy ide járassák gyermekeiket. Az alsóbb társadalmi rétegekhez tartozókat ösztöndíjprogramokkal segítették. Ma a diákok mintegy 65 százaléka kap ösztöndíjat, szüleik átlagosan évi 11 500 dollárt fizetnek. 2004 óta egy bizonyos jövedelemszint alatt a diákok ingyen járhatnak a Harvardra, amelyen jelenleg egy tanév teljes díja bentlakással mintegy 63 ezer dollár.

A leggazdagabb amerikai egyetem

A Harvard a leggazdagabb amerikai egyetem, teljes vagyona - a 2015-ös üzleti év adatai szerint - 37,6 milliárd dollár, költségvetése pedig 4,5 milliárd dollár. Az intézmény fenntartásában és fejlesztésében fontos szerepet játszanak az adományozók, akik az elmúlt években különösen bőkezűek voltak.

A 2015-ös üzleti évben az egyetem két rekordösszegű adományt is kapott: az 1986-ban elhunyt hongkongi ingatlanfejlesztő, T.H. Chan fiai - akik közül az egyik a Harvardon tanult - a családi alapítványon keresztül 350 millió dollárral támogatták édesapjuk nevében a Harvard közegészségügyi karát, John Paulson milliárdos pénzügyi szakember, volt harvardi diák pedig 400 millió dollárt ajánlott fel az egyetemen működő Műszaki és Alkalmazott Tudományok Iskolájának (SEAS).

A Harvardé a világ legnagyobb egyeteme

A Harvard 2057 hektáros területéből 85 hektárt foglalnak el az egyetemi épületek, a folyosókat 4700 alkalmazott, köztük 2400 tanár és csaknem 21 ezer diák koptatja. Az intézmény színe a karmazsin, pajzsán három könyvben a Veritas (Igazság) felirat látható. Tíz fakultása közül a legjelentősebb a jogi, az orvosi, a kormányzati-közigazgatási és az üzleti.

Egyetemi könyvtára a legnagyobb a világon: többek között 20,4 millió kötet, 400 millió kézirat, 5,4 terabájt online tartalom és 800 fős személyzet segíti a tudni vágyókat. Az egyetemnek saját újságja, rádiója, sőt gúnylapja is van. Színjátszó csoportja, a Hasty Pudding minden évben díjazza a legjobb női és férfi színészeket. A Harvard szinte minden sportág egyetemi bajnokságában képviselteti magát, a Yale egyetem evezőseivel vívott regatták a mai napig heves küzdelmet hoznak.

Az egyetemen számos titkos és kevésbé titkos társaság működik, a klubokban és diákszervezetekben kivívott tagság, az így kialakult barátságok és kapcsolatok gyakran egy életre meghatározók lehetnek. Az öregdiákok sora igen hosszú, a Harvard iskolapadjaiból 32 állam- és kormányfő és 48 Pulitzer-díjas író került ki. Tanári kara is kiemelkedő, 48 Nobel-díjas tanított, illetve tanít falai között.

A Harvard olyannyira részévé vált az amerikai történelemnek, hogy regényekben és filmekben is megemlékeztek róla, közülük talán a legnevesebb a Love Story, amelyet a gólyáknak a beavatási ceremónia során kötelező megnézniük.

A végzősökhöz intézett nagy presztízsű beszéd elmondására az idén Steven Spielberg Oscar-díjas filmrendezőt és producert nyerték meg, aki útravalójában így intette hallgatóságát: "ne fordítsatok hátat annak, ami fájdalmas. Elemezzétek és nézzetek szembe vele. Az én célom, hogy két órán át tartó világot teremtsek, a ti feladatotok, hogy olyat, amely örökké tart."