Feje tetejére állította az egyetemek és főiskolák működését az új felsőoktatási törvény – lesz új diákhitel, szigor vár a túlfutókra, befellegzett a párhuzamos képzéseknek, az állam pedig még diplomázás után is a volt hallgatókon tartja a szemét. Mire számíthattok 2012 szeptemberétől? Összeszedtük a legfontosabb változásokat.

Aki túlcsúszik, fizet

Szeptembertől ügyesebben kell majd sakkozni az államilag finanszírozott félévekkel. Eddig csak arra kellett odafigyelni, hogy az alap- és a mesterképzés „beleférjen” tizenkét szemeszterbe, de ha 2012 őszén vagy később kezditek el – állami ösztöndíjasként – az alap- vagy mesterszakot, azzal is számolnotok kell, hogy ha nem szerzitek meg időben a diplomát, súlyos százezreket kell fizetnetek.

Némi túlfutási időt persze így is hagytak, a szakokat a képzési idő másfélszerese – egy kétéves mesterszakot például három év – alatt kell elvégezni. Ha ez mégsem jön össze, az oktatás összköltségének felét vissza kell fizetnetek az államnak. Egy kis matek: ha állami ösztöndíjasként kommunikáció és médiatudomány mesterképzésen tanultok (amely fizetős formában szemeszterenként 225 ezer forint lenne), és a hatodik félév végén nem államvizsgáztok, összesen 450 ezer forintot kell átutalnotok az államnak. A hallgatói szerződésről itt találjátok cikkeinket.

Nem lesz több ingyenes második szak

A szakhalmozásnak is befellegzett: bár 2012 után is tanulhattok párhuzamosan két szakon, az államilag finanszírozott féléveitek is kettesével fogynak majd. Az új szabályt felmenő rendszerben vezetik be, és egy ideig még lesznek kiskapuk, erről az adott egyetemen, főiskolán érdemes érdeklődni.

Mit jelent mindez? Ha az alapszakon már elhasználtatok hat félévet, még hat államilag finanszírozott szemeszteretek maradt. Így ha két mesterszakon akartok tanulni párhuzamosan, két félévet mindenképpen saját zsebből kell majd fizetnetek, mert addigra – mivel kettesével vonják le a féléveket – kicsúsztok a keretből.

Változik a diákhitelrendszer

Ha 2012-ben felvételiztetek fizetős szakra, már igényelhetitek az újfajta diákhitelt. A „diákhitel 2” néven futó kölcsönnek nincs felső összeghatára – igaz, maximum annyi pénzt kérhettek szemeszterenként, amennyibe az önköltséges képzésetek kerül. Ez – például fogorvosi karon – akár 1 millió 50 ezer forint is lehet félévente.

A pénzt – biztos, ami biztos alapon – a Diákhitel Központ egyenesen az egyetem, főiskola számlájára utalja, a törlesztést pedig legkésőbb harmincöt éves korban el kell kezdeni. A kamat alacsony, kétszázalékos, a fennmaradó részt kamattámogatás formájában az állam állja.

Ha már eddig is igényeltetek diákhitelt, és már nem kezdtek új szakot, marad a „régi” diákhitel, a két rendszer között ugyanis nem lesz átjárás. Folyamatban lévő képzéshez még akkor sem kérhettek újfajta diákhitelt, ha költségtérítésesként tanultok, az eddigi 400 ezer forint helyett azonban ezentúl 500 ezer forintot vehettek fel – igaz, így még nagyobb tartozással startoltok majd diplomázás után.

A régi diákhitel alighanem kolira, jegyzetre és bulira megy majd el, ez ugyanis továbbra szabad felhasználású lesz, vagyis arra költitek, amire akarjátok. A diákhitel 2-ről itt olvashattok.

Más egyetem neve kerül a diplomába

Aki a kilencvenes évek végén járt egyetemre, úgy érezheti magát, mint aki lemaradt az évszázad meccséről – hiába keresi, nem találja a régi Államigazgatási Főiskolát, a Janus Pannonius Tudományegyetemet vagy a Kossuth Lajos Tudományegyetemet. Valószínűleg rátok is hasonló sors vár, a felsőoktatási intézmények nagy változások előtt állnak.

A sort a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Corvinus Közigazgatás-tudományi Kara kezdte, január elseje óta Nemzeti Közszolgálati Egyetem néven működnek tovább, egy egyetemként. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája és a Harsányi János Főiskola is integrálódott, az idén felvételizők már csak az Edutus Főiskolára jelentkezhettek.

Nyelvvizsga-amnesztia: lesz is, nem is

Eszperantó vagy lovári nyelvtanfolyamon vacilláltok a gyors nyelvvizsgaszerzés reményében? 2013 és 2016 között nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül is megkaphatjátok a diplomát, ha az egyetem vagy főiskola szenátusa rábólint az engedményre. A szabályok persze itt sem egyszerűek: az „amnesztia” csak azokra vonatkozik, akik 2013 előtt vagy 2013-ban államvizsgáznak, és az abszolválást követő három évben nem tudják bemutatni a nyelvvizsgájukat. Hol bólintottak rá, és hol mondtak nemet a nyelvvizsga-amnesztiára? Legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Alá kell írni a hallgatói szerződést

A végül jöjjön a felsőoktatási változások legtöbbet kritizált pontja, a hallgatói szerződés. Ha 2012-ben vagy később felvételiztek államilag támogatott képzésre, alá kell írnotok egy szerződést, amellyel azt vállaljátok, hogy a diploma megszerzését követő húsz évben legalább a képzési idő kétszeresét – ez egy alapszak esetében hat vagy hét év – magyarországi munkaadónál „dolgozzátok le”. Ha ezt a szabályt nem tartjátok be, és hosszabb külföldi munkát terveztek, a tanulmányaitok teljes költségét ki kell fizetnetek az államnak.

Ez pedig nem kis összeg: a külföldre költözést tervező számvitel mesterszakosok például 1 500 ezer, a gépészmérnökök 1 600 ezer, az anglisztikások pedig körülbelül 1 millió forintos fizetési felszólításra számíthatnak. Apró, de fontos részlet: a szerződést a részösztöndíjasoknak is alá kell írniuk, a diákmunka pedig nem számít bele a magyarországi munkavállalási időbe.

Cikkünk a Campus Plusz 2012 című kiadványban jelent meg. Ha érdekel a felsőoktatás, szeretnéd megtudni, milyen változások várnak rád, keresd a Campus Pluszt az újságárusoknál, vagy rendeld meg a www.hvgplusz.hu oldalon.