Az Oxford egyik tudományos lapjában arról írnak, hogy Shakespeare a VI. Henrik első, második és harmadik részéhez egy társszerző segítségét vette igénybe.

Az írás szerint ez a segítő nem más volt, mint a nagy rivális Christopher Marlowe.

Bár eddig is sejtették, hogy a VI. Henrik nem egyedül Shakespeare munkája, most először vetették alá adatelemzésnek a művet. Az elemzés során olyan egyedi jegyeket kerestek, mely egy bizonyos emberhez kötik a szövegrészeket. Nézték, hogy bizonyos szavak, kifejezések milyen gyakorisággal követik egymást, és azt is, milyen sorrendben.

Az Oxford University Press szerkesztője, Gary Taylor a New York Timesnak elmondta, a közös munka nem feltétlenül úgy nézett ki, hogy ültek egy szobában a rivális szerzők, és együtt ötleteltek. Sokkal valószínűbb, hogy a színház kérte fel őket, hogy írjanak részeket a darabhoz, így kerültek egymás mellé a munkáik.