Megszűnik a párhuzamos képzések jelenlegi rendszere – azoknak, akik egyszerre két szakon szeretnének tanulni, mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, az államilag finanszírozott félévek az eddigi szabályokkal ellentétben ugyanis kettesével fogynak majd.

351 347 hallgató közül 2384-en – a felsőoktatási információs rendszer adatai szerint jelenleg ennyien tanulnak egyszerre két vagy több szakon, közéjük tartoznak azok is, akik mindezt nem „házon belül”, hanem két különböző felsőoktatási intézményben teszik. Ők a második képzésért (ha időben elkezdték, a jelenlegi szabályokról lásd keretes írásunkat) eddig nem fizettek, és az államilag támogatott féléveik sem kettesével fogytak.

Ezt a kiskaput szünteti meg az új felsőoktatási törvény – bár az oktatási államtitkárság szerint az ösztöndíjas vagy részösztöndíjas hallgatók ezután is tanulhatnak egyszerre két szakon, az államilag finanszírozott féléveikből szemeszterenként nem egyet, hanem kettőt vonnak le. Ez azt jelenti, hogy tizenkét félév csupán két alapszak elvégzésére lesz elég (sőt, mivel a második képzést egy-két félév csúszással veszik fel a hallgatók, az utolsó szemeszterekért önköltséget kell majd fizetni), a mesterképzést ezek az egyetemisták már csak költségtérítésesként végezhetik el.

A helyzet - most

A hallgatók a jelenlegi szabályok szerint a meglévő szakjuk mellé felvehetnek még egyet vagy kettőt - és ezért még fizetniük sem kell, ha az első képzést is államilag finanszírozott formában végzik. Abban az esetben pedig, ha az új szakra legkésőbb a harmadik félév megkezdéséig beiratkoznak, a szemeszterek sem kettesével fogynak. Az első alapképzésben megszerzett diploma után az összes többi BA- és Bsc-szak fizetőssé válik, érdemes tehát úgy sakkozni a tantárgyakkal és a szakdolgozattal, hogy a két szak befejezése egy félévre essen.

"Sok hallgatónk vesz fel párhuzamosan másik szakot, általában azt is a Corvinuson” – mondja Kiss Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Karának HÖK-elnöke, aki szerint a gazdasági szakokon különösen népszerű ez a megoldás, korábban, az osztatlan képzési rendszerben ugyanis társadalomtudományi-gazdasági szakpárok is indultak, ezekre pedig még mindig van piaci igény.

„Egy politológus végzettséget remekül kiegészít egy közgazdász vagy egy vezetés-szervezés szak, de egy kertészmérnöknek is érdemes elvégezni egy gazdasági képzést. Az, hogy erre az egyetemen belül lehetőség van, mindig is a Corvinus előnyének számított” – teszi hozzá. Kiss Dávid szerint a szabályok szigorítására szükség van, a második és a harmadik képzés állami támogatásának mértékét teljesítményhez kellene kötni, az ingyenes tanulás lehetőségét azonban hiba elvenni, „az egész életen át tartó tanulás európai prioritás is”.

Vissza, előre?

Azoknak egyelőre nem kell aggódniuk, akik jelenleg is két vagy három szakra járnak párhuzamosan, az új szabályt ugyanis felmenő rendszerben vezetik be, vagyis akik eddig sem fizettek a második szakjukért, ezután sem kell pluszköltségekkel számolniuk – feltéve, ha a tanulmányaikkal megfelelő ütemben haladnak.