Versenyeredmények, nyílt napon való részvétel, anya is ezen az egyetemen végzett - ilyen jogcímeken járnak pluszpontok a felsőoktatási felvételiben Felsőoktatás
Székács Linda

Versenyeredmények, nyílt napon való részvétel, anya is ezen az egyetemen végzett - ilyen jogcímeken járnak pluszpontok a felsőoktatási felvételiben

Az új felvételi szabályoknak köszönhetően 2024-től már nem csak a különböző tanulmányi- és versenyeredményekre vagy hátrányos helyzetért járó címletekre lehet többletpontokat kapni a felsőoktatási felvételiben. Számos esetben egészen egyedi jogcímekkel bővült a lista.

Nyílt napon való részvétel, önkéntesmunka, egy előnyben részesített középiskolában vagy településen szerzett érettségi, hitélet – 2024-től akár ezekre is lehet pontokat kapni a felsőoktatási felvételiben.

A kormány 2022-ben határozott arról, hogy 2024-től átírják a felsőoktatási felvételi szabályait. Ennek az egyik legfontosabb eleme, hogy míg korábban központilag meghatározott jogcímeken, a(z)

  • emelt szintű érettségi vizsgaeredményért,
  • nyelvtudásért,
  • esélyegyenlőségért,
  • felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért,
  • tanulmányi és művészeti versenyeredményekért,
  • szakképesítésért,
  • sporteredményért, és
  • önkéntes katonai szolgálatért

lehetett meghatározott összegű többletpontokat kapni maximum 100 pontig, 2024-től a többletpontokról az egyetemek rendelkezhetnek. Az intézmények határozhatják meg tehát azt, hogy pontosan miért adnak többletpontokat - vagyis az új nevükön intézményi pontokat - és azt is, hogy mekkora összegben.

Ez egy nehezen átlátható rendszert eredményezett: minden egyetem saját felvételi tájékoztatót adott ki arról, mire és hány pontot adnak a maximum 100 ponton belül.

Felülírták a korábbi szabályokat

A legtöbb intézményben a korábban említett jogcímeken adható pontok összegét jelentősen megváltoztatták. Ez leginkább a nyelvvizsgáért kapható pontok számában mutatkozik meg. A nyelvtudásért a korábbi központi szabály szerint ugyanis B2-es középszintű vizsga esetén 28, C1-es felsőfokú nyelvvizsga esetén pedig 40 pontot lehetett kapni. Ellenben az emelt szintű érettségiért 50 pont járt, holott az könnyebben megírható, mint a felsőfokú nyelvvizsga.

Ezt az egyetemek is beláthatták, mivel számosi intézmény határozott úgy, hogy 2024-től gazdagabban jutalmazza a nyelvtudást. Vannak egyetemek, amik például már a részvizsgákra is adnak pontokat, míg bizonyos intézményekben a C1 szintű felsőfokú nyelvvizsgáért a maximum összeg, tehát 100 pont jár. Jóval több tehát, mint korábban.

Vannak azonban olyan egyetemek is, amik a pontok átírása helyett vagy mellett kibővítették az egyes kategóriákat. A tanulmányi és művészeti versenyek kategóriáján belül például a korábbi szabályozás szerint csak az

  • Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV),
  • a Szakmai Előkészítő Tárgyak Versenyen (SZÉTV),
  • az Ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyen,
  • a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK),
  • az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen,
  • az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyen, és
  • az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen (OSZTV)

elért bizonyos helyezésekre járhattak pontok. Most azonban a Szegedi Tudományegyetem intézményi pontokkal jutalmazza többek között a WorldSkills és az EuroSkills nevű versenyeket és az „Ifjú tudósok” középiskolai vetélkedőn elért 1-3. helyezést. Az Óbudai Egyetemen pedig 3-20 pont közötti összeg járhat az e-Sportért, és 20-80 pont a First Lego League, a RoboCupJunior és a World Robot Olympiad versenyekért is.

A pontos jogcímeket és szabályokat az egyetemek saját felvételi tájékoztatóiban lehet megtalálni.

Intézményi pontok számítása 2024

Új jogcímek

A korábbi szabályok átírásához hozzátartozik az is, hogy a felsőoktatási intézmények akár teljesen új jogcímeket is bevezethetnek.

Vannak például egyetemek, ahol 3-20 közötti intézményi pontot ér az önkéntesmunka, máshol pedig azt is figyelembe veszik és jutalmazzák, ha a jelentkező a középiskolás évei során az 50 óra közösségi szolgálatot valamilyen az egyetem által preferált szervezetnél vagy intézményben végezte.

Pontokat érhet ugyanakkor a Diákönkormányzatban betöltött pozíció is, az egyházi egyetemek esetében pedig a hitélet.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen például 15 pont járt azért, ha a jelentkező a középiskolában legalább egy éven keresztül tanult katolikus hittant, 10 pont pedig azért, ha aktívan részt vett a helyi katolikus egyházközösség életében. A Károli Gáspár Református Egyetemen pedig 25 extra pontot ér a hittan érettségi vizsga, és automatikusan megkapja a 25 érettségi pontot az a jelentkező is, aki református középiskolában végzett.

Bizonyos esetekben ugyanakkor az új jogcímek közé „becsúsztak” igen furcsa, intézményi pontokat érő címletek is.

A PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karán például 10 pontot ér a nyílt napon való részvétel. A Dunaújvárosi Egyetemen pedig 15 pont jár, ha a jelentkező egy családtagja is ott végzett, 50 pont azért, ha Paks vagy Dunaújváros valamelyik iskolájába járt, 100 pont pedig az egyetem munkatársainak.

A pontos jogcímeket és szabályokat ebben az esetben is az egyetemek saját felvételi tájékoztatóiban lehet megtalálni.