Alig mennek külföldre a magyar hallgatók, a legtöbbek számára megfizethetetlen az Erasmus Felsőoktatás
Székács Linda

Alig mennek külföldre a magyar hallgatók, a legtöbbek számára megfizethetetlen az Erasmus

Tízből mindössze ha egy magyar egyetemistának van lehetősége külföldi részképzésen részt venni a mindenkori felsőoktatásban folytatott tanulmányai alatt. Lesújtó adatokra hívja fel a figyelmet a legfrissebb Eurostudent felmérés.

A magyar egyetemi hallgatók mindössze 4,5 százaléka volt már eddig, a jelenlegi, vagy valamelyik korábbi magyarországi felsőfokú képzése alatt tanulmányi mobilitási program résztvevője külföldi felsőoktatási intézményben. A legtöbben azért nem mennek, mert pénzügyi gondokkal küzdenek  - derül ki a legfrissebb Eurostudent jelentésből.

A 2022 tavaszán végzett felmérés szerint a magyar hallgatók mindössze 3 százaléka vett részt külföldi szakmai gyakorlaton a felsőfokú tanulmányai alattt, 2 százalékuk volt valamilyen rövidebb külföldi kutatóúton vagy terepgyakorlaton, nyári vagy téli egyetemi kurzuson pedig alig 1 százalékuk utazott ki valamilyen külföldi intézménybe. De nem sokkal jobbak az arányok a nyelvtanfolyamok és az egyéb külföldi tanulmányi tevékenységek esetében sem. Az előbbin a hallgatók mindössze 4 százaléka, az utóbbin 9 százalékuk vett részt.

A hallgatók többsége leggyakrabban a mesterképzése alatt utazik külföldre valamilyen részképzési vagy szakmai gyakorlati lehetőség miatt, ebben az esetben ugyanis a külföldi mobilitáson részt vevők aránya megközelíti a 10 százalékot, míg az alapképzés esetében ez mindössze 3,4, osztatlan képzés esetén 4,1 százalék, felsőoktatási szakképzésben pedig mindössze 2,4 százalék.

"Amennyiben a hosszabb idejű külföldi mobilitási lehetőségeket (részképzés vagy szakmai gyakorlat) együttesen vizsgáljuk, összesen a hallgatók 7 százaléka vett részt azokban, s nagyon ritka, hogy egyidejűleg mindkét mobilitási formában" - teszik hozzá.

A legtöbb külföldi részképzésben részt vevő hallgató egyébként a bölcsészképzésekről került ki, nekik összesen 8 százalékuk rendelkezik valamilyen külföldi tapasztalattal.

Őket követik

  • az államtudományi képzéseken tanulók (7%),
  • a gazdaságtudományi képzések hallgatói (6%),
  • és a művészeti képzési területen tanulók (5%).

A műszaki, orvosi- és egészségtudományi, illetve az informatikai és természettudományos képzések hallgatóinak azonban mindössze 2-3 százaléka járt már külföldön valamilyen részképzés céljából.

Pénzügyi gondok

Azok a hallgatók, akik a Magyarországon folytatott felsőfokú tanulmányaik alatt még nem jártak külföldön, 67 százalékos arányban nem is terveznek Erasmus vagy bármilyen más mobilitási program keretein belül menni. Ennek okaként 53 százalékuk a pénzügyi nehézségeket jelölte meg, amit a családtól, barátoktól való távollét követ, egyharmaduk pedig a munkájuk elvesztésétől tart.

 

A kreditelismerési nehézségek vagy a nem megfelelő képzési program csak a hallgatók kevés részét tartja vissza.

 

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.