Egy év alatt 3507-ről 2060-ra csökkentette az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógusképzéseinek keretszámát, de nem az ELTE az egyetlen intézmény, ahol nagyot csökkentek az elérhető férőhelyek, míg más egyetemeken feltűnően sokkal nőttek.

A Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen 651-ről mindössze 81 főre, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedig 3507-ről 2060-ra csökkentette a kormány a felvehető hallgatól keretszámát a pedagógusképzéseken, de a Szegedi Tudományegyetem sem járt jobban, tavalyhoz képest 769 fővel kevesebb új hallgatót vehetnek fel a 2024 szeptemberében induló pedagógusképzéseikre.

Az idei keretszámok látványos újraosztásáról hétfőn már hosszasan írtunk, táblázatban összefoglalva többek között azt is, hogy az elmúlt egy évben hogyan változtak a keretszámok a hazai felsőoktatási intézményekben.

A cikkünkben egyértelműen kirajzolódik, hogy 2024-ben a kormány valamiért a vidéki, valamint a kisebb egyetemeket és főiskolákat részesíti előnyben, és míg az ország legnagyobb és legnépszerűbb egyetemének keretszámát egy év alatt 12 580-ról 10 820-ra csökkentették, addig például a Debreceni Egyetemét közel kétezer, a Miskolci Egyetemét pedig ezer fővel növelték.

A felvi.hu-n nyilvánosan elérhető adatokból pedig az is látszódik, hogy a keretszámokkal leginkább a pedagógusképzéseken játszadoztak, és míg a fentebb említett két fővárosi intézménytől, valamint a legnagyobb vidéki egyetemtől rengeteg férőhelyet elvettek, addig a Debreceni Egyetem pedagógusképzéseken elérhető férőhelyek számát a tavalyi 1358-ról idén 2196 főre növelték, a Miskolci Egyetemét 539-ről 1378-ra, de bőven kapott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is, ahol a tavalyi 275 férőhely helyett idén már 520-ra pályázhatnak a pedagógusképzésekre jelentkezők, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen pedig 915 főre növelték a tavalyi 155 férőhelyet.

Mindezekhez érdemes hozzátenni, hogy a tavalyi felvételi statisztikák alapján az Eötvös Loránd Tudományegyetemre több mint 31 700 hallgató próbált bekerülni, közülük 5508-an valamilyen pedagógusképzésre. Ellenben a Debreceni Egyetem pedagógusképzéseire csak 2558 fő próbált bejutni.

A pedagógusképzéseken elérhető férőhelyek számainak változásait az alábbi táblázatban nézhetitek meg:

Intézmények	Keretszám a pedagógusképzéseken 2023-ban	Keretszám a pedagógusképzéseken 2024-ben
Apor Vilmos Katolikus Főiskola	225	139
Budapesti Gazdasági Egyetem	60	60
Brenner János Hittudományi Főiskola	22	6
Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola	20	20
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	615	81
Debreceni Egyetem	1358	2196
Debreceni Református Hittudományi Egyetem	80	120
Dunaújvárosi Egyetem	180	150
Egri Hittudományi Főiskola	10	0
Evangélikus Hittudományi Egyetem	165	30
Eötvös József Főiskola	160	241
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem	1245	1112
Eötvös Loránd Tudományegyetem	3507	2060
Gál Ferenc Egyetem	415	231
Károli Gáspár Református Egyetem	665	627
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem	167	76
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem	275	520
Miskolci Egyetem	539	1378
Milton Friedman Egyetem	30	21
Magyar Képzőművészeti Egyetem	35	42
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem	15	16
Magyar Táncművészeti Egyetem	42	66
Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem	155	915
Nyíregyházi Egyetem	437	594
Óbudai Egyetem	54	125
Pannon Egyetem	209	193
Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola	39	6
Pázmány Péter Katolikus Egyetem	431	300
Pécsi Tudományegyetem	1572	1679
Semmelweis Egyetem	120	115
Soproni Egyetem	486	589
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola	165	30
Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola	40	30
Széchenyi István Egyetem	306	567
Szegedi Tudományegyetem	1492	723
Tokaj-Hegyalja Egyetem	90	125
Veszprémi Érseki Főiskola	25	25

A férőhelyek újraosztásával kapcsolatban és annak okairól a múlt hét folyamán több kérdést is küldtünk az illetékes Kulturális- és Innovációs Minisztériumnak, ezekre azonban választ egyelőre nem kaptunk. Amennyiben válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Frissítés (2024.02.07)

Megkeresésünkre a Kulturális és Innovációs Minisztérium az alábbi választ adta:

"Míg 2010-ben 10 diákból 7 kezdhette meg állami ösztöndíjasként a tanulmányait, addig ez az arány az elmúlt években 10-ről 8-ra emelkedett. Átlagosan egy állami ösztöndíjas diák tanulmányait a képzési időszaka alatt 6 millió forinttal támogatja az állam. A megújult felsőoktatásban a modellváltott egyetemek és az egyházi fenntartásúak esetében a hosszú távú közfeladat-finanszírozási szerződésekben van rögzítve az adott képzési területekhez kapcsolódó állami ösztöndíjak száma, míg az államiak esetében az állam ezt fenntartóként határozza meg. A felvételi során az előzetesen közölt kapacitások között a jelentkezések száma, valamint elért eredmények alapján az egyetem kezdeményezésére átcsoportosítás, emelés lehetséges, így a végleges állami ösztöndíjas helyek július végén kerülnek majd meghatározásra."