December közepén elindult a jelentkezés az egyetemek 2024 szeptemberében induló képzéseire. A legnagyobb versenyre idén is a gazdasági képzéseken lehet számítani, hiszen már 2023-ban is több mint 126 ezer jelentkező közül 36 ezren erre a képzésterületre próbáltak meg bekerülni.
December 21-én megjelent a 2024-es általános felvételi tájékoztató: e szerint február 15-ig lehet jelentkezni az egyetemek szeptemberben induló képzéseire, azonban a pontok számítására már más szabályok vonatkoznak majd, mint a korábbi években.
Csák János kulturális- és innovációs miniszter 2022 nyarán jelentette be a felvételi rendszer és a pontszámítás átalakítását. A miniszter akkor úgy fogalmazott:
"Egy új, egyszerűbb, rugalmasabb felvételi rendszer alapját fogadta el a kormány, amely alkalmazkodik a diákok és az egyetemek igényeihez."
A változások a 2024-es általános felvételi eljárástól kezdve, tehát mostantól érvényesek. Ennek részeként a továbbiakban nem lesz kötelező emelt szintű érettségi vizsgát tenni, továbbá megszűntek a központilag meghatározott minimum ponthatárok, ami korábban alap- és osztatlan szakok esetében 280, mesterképzés esetében pedig 50 pont volt.
Mindezek mellett átalakul a pontszámítás is. Kevesebbet „ér” majd a középszintű érettségi, mivel ettől kezdve a vizsga százalékos eredményének mindössze kétharmadát kaphatjátok majd meg, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményét továbbra is százszázalékban számolják, hogy így tegyenek különbséget a közép- és az emelt szintű érettségi értéke között. A központilag meghatározott többletpontok helyett pedig a kormány az egyetemek kezébe helyezi a döntést. Az „intézményi pontok” rendszerén belül a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy pontosan mire, és hány pontot adnak.
Így fordulhat elő például, hogy míg korábban az államilag elismert komplex középszintű nyelvvizsgáért egységesen minden egyetemen 28 pont járt, a felsőfokúért pedig 40 - ennél több pontot pedig a nyelvtudásért nem is lehetett szerezni -, addig 2024-től van olyan egyetem, ahol már a részvizsgákat, sőt az alapfokú nyelvvizsgát is díjazzák, a felsőfokú nyelvvizsgáért pedig a maximálisan megszerezhető 100 intézményi pontot is odaadhatják.
De ez csak egyetlen példa a sok közül, hiszen van olyan intézmény is, ahol a neves tanulmányi versenyek mellett például az e-sport versenyeken elért eredményekért is pontok járnak. Máshol számít többek között az önkénteskedés, a hitélet, a munkatapasztalat, vagy az is, ha a jelentkező egy bizonyos, az egyetem által preferált középiskolában végzett.
Előfordulhat tehát, hogy a tanulmányaitokon kívül elért eredményekért cserébe a különböző jelentkezési helyeken különböző pontszámokat kaptok majd. Ha tehát ezt tapasztaljátok, nincs okotok aggodalomra, nem rontottatok el semmit, egyszerűen csak eltérés van az egyetemek közt a többletpontok (új nevükön: intézményi pontok) rendszerében.
| Egységes többletpontok helyett egyetemenként eltérő intézményi pontok |
| Az eddig megszokott egységes rendszer után elsőre nehéz lehet átlátni, hogy melyik egyetemen mire, és hány extra pont jár. Pláne, hogy a szabályozás szerint ez akár egy egyetemen belül karonként, sőt, szakonként is eltérhet. Hogy minél átláthatóbb legyen számotokra az új rendszer, az alábbi cikkeinkben szedtük össze nektek, hogy a legtöbb jelentkezőt vonzó egyetemeken hogyan számolják az intézményi pontokat. |
Még mindig a gazdasági képzések a legnépszerűbbek
A tavalyi, 2023-as általános felvételi eljárás során 126 449 jelentkező közül 14 375-en jelentkeztek gazdálkodási és menedzsment, 9802-en pedig kereskedelem és marketing alapképzésre. Így ebben az évben is – csakúgy, mint a korábbiakban – ezek voltak a felvételi legkeresettebb képzései.
A legtöbb jelentkezőt mindkét alapszak esetében a Budapesti Gazdasági Egyetem vonzotta.
A BGE gazdálkodási és menedzsment képzésére összesen 3714-en jelentkeztek, 761-en első helyen, kereskedelem és marketingre pedig összesen 3826-an, első helyen 1078-an. Ezzel megelőzve többek között a szintén népszerű
-
Eötvös Loránd Tudományegyetemet (gazdmen: 2540, kermark: 1798 jelentkező),
-
a Budapesti Corvinus Egyetemet (gazdmen: 2192 jelentkező, kermark: nem indult),
-
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemet (gazdmen: 1975, kermark: nem indult),
továbbá a vidéki intézményeket, a szegedi, a debreceni, a pécsi és a győri egyetemet is. De a pénzügy és számvitelre jelentkezők között is a BGE volt az első helyen, és a nemzetközi gazdálkodás esetében is csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem előzte meg.
Bekerülni azonban jóval kevesebb diáknak sikerült. A BGE gazdálkodási és menedzsment képzésére 3714 jelentkezőből végül 330, kereskedelem és marketingre pedig 3826 jelentkező közül 405 fő nyert felvételt.
A ponthatárok mindkét esetben magasak voltak. Azoknak, akik nappali munkarendű, magyar nyelvű, államilag finanszírozott gazdálkodási és menedzsment képzésre jelentkeztek 407 pontot kellett elérniük, míg az angol nyelvű képzés ponthatára 413 volt. A kereskedelem és marketing esetében pedig ugyanezekkel a feltételekkel a magyar nyelvű képzésre 401, az angol nyelvűre pedig 412 volt a ponthatár.
Az a bizonyos megugrandó léc tehát annak ellenére sem került alacsonyabbra, hogy a minimumponthatárok megszűnése már a 2023-as felvételin érvénybe lépett. Az egyetem honlapján pedig fel is hívják erre a figyelmet:
„Továbbra is javasoljuk, hogy „tedd magasra a lécet” saját magadnak, és törekedj a pontszámod maximalizálására! A minimumpont eltörlése ugyanis nem jelenti azt, hogy mindenkit fel is kell vennünk. Szabad kapacitásaink és minőségi irányelveink alapján 2024 nyarán fogjuk meghatározni, hogy hol lesz a BGE ponthatára az egyes szakokon” – írják, hozzátéve, hogy az állami ösztöndíj elnyeréséhez a gazdaság- és társadalomtudományi alapszakokon továbbra is kiemelkedő teljesítmény szükséges.
Ehhez célszerű kihasználni az intézményi pontok által kínált lehetőségeket. A BGE-n pontok járnak például
- a nyelvtudásért – a középfokú nyelvvizsgáért 35, a felsőfokúért 50 pont,
-
a legalább 45 százalékos emelt szintű érettségiért – 50 pont,
-
a szakképzettséget igazoló bizonyítványért – 35 pont,
-
az esélyegyenlőségért – többféle jogcímen 40-40 pont,
-
a sporteredményekért – 10-100 pont, és a
-
tanulmányi versenyekért – 10-100 pont.
Sőt, bár a felvételi továbbra is 500 pontos rendszerben zajlik, az érettségi, a tanulmányi és az intézményi pontokon felül maximum 64 pontot kaphattok az önkéntes katonai szolgálatért is, így a megszerezhető pontok összege maximum 564 lehet.
Pontszámító kalkulátor a biztos bejutás érdekében
Ha biztosak vagytok benne, hogy a Budapesti Gazdasági Egyetem valamelyik képzésére szeretnétek bekerülni, a legjobb, amit tehettek, hogy az egyetem saját kalkulátorának használatával már most elkezditek számolgatni, hogy az eddig elért tanulmányi eredményeitek, továbbá a várható érettségi eredményeitek alapján hány pontot szereznétek.
Ha például nincs nyelvvizsgátok, de egy középfokú nyelvvizsga, vagy egy emelt szintű érettségi birtokában már meglenne a bekerüléshez szükséges várható ponthatár, érdemes elgondolkodnotok azon, hogy valamelyiket megszerezzétek, De az is egy opció, hogy ha már rendelkeztek középfokú nyelvvizsgával, megpróbáljátok a nehezebb, C1 szintű vizsgát, hogy biztos bekerüljetek. De szétnézhettek akár a tanulmányi- és sporteredményekért járó intézményi pontok táblázatában is, hátha találtok olyan tanulmányi versenyt, amin még az érettségi előtt részt vehettek.
„A ponthatár valószínűleg kevesebb lesz, mint 400, de a végleges érték csak 2024 nyarán alakul ki az összes jelentkező pontszámának ismeretében” – írják az egyetem honlapján.
