Tavaly pánikoltak, idén egyelőre nem érzik indokoltnak az energiatakarékossági intézkedések bevezetését a magyar egyetemek Felsőoktatás
Székács Linda

Tavaly pánikoltak, idén egyelőre nem érzik indokoltnak az energiatakarékossági intézkedések bevezetését a magyar egyetemek

Tavaly szeptemberben már tudni lehetett, hogy a rezsicsökkentés részleges eltörlése miatt nehéz tél vár az egyetemekre és az egyetemistákra. Utánajártunk, idén készülnek-e bármilyen különleges energiatakarékossági intézkedéssel a télre a legnagyobb hazai felsőoktatási intézmények.

Két évig a járvány, tavaly már a magas energiaárak nehezítették az egyetemeken zajló tanítást, miután a kormány 2022 júliusában bejelentette, hogy részlegesen eltörlik a rezsicsökkentést. Az intézkedés értelmében a háztartások elektromos áramból 210 kWh/hó, földgázból pedig 144 köbméternyi mennyiséget kaphattak rezsicsökkentett áron, az ezt meghaladó fogyasztást már teljes áron kellett megfizetnie mindenkinek.

A drágulás értelemszerűen a köznevelési intézményeket és az egyetemeket érintette a legérzékenyebben.Több helyen például már augusztusban elkezdtek azon gondolkodni, hogy hogyan spórolhatnának, szeptemberben pedig a Kulturális és Innovációs Minisztérium elő is írta, hogy az állami fenntartásban maradt egyetemek készítsenek "energiamegtakarítási intézkedési tervet", mivel a kormány 25 százalékos energiamegtakarítási célt írt elő az állami szerveknél és gazdasági társaságoknál.

„Annak érdekében, hogy ez a cél teljesíthető és nyomon követhető legyen, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felügyelete alá tartozó minden költségvetési szerv legkésőbb szeptember 22-ig intézményre vonatkozóan egy energiamegtakarítási intézkedési tervet készít elő” - írták 2022 szeptemberében.

Az előírás az állami fenntartásban maradt öt egyetemet és egy főiskolát érintette, egészen pontosan az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a Budapesti Műszaki Egyetemet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, a bajai Eötvös József Főiskolát, továbbá a Magyar Képzőművészeti Egyetemet és a Zeneakadémiát. Ezekben az intézményekben "energiatakarékossági felelőst" is kineveztek, akinek az intézkedési tervben rögzített feladatokon túl a minisztériummal is kapcsolatban kellett állnia.

Spórolás felsőfokon

Az ELTE Természettudományi Karán például novembertől márciusig online oktatásra álltak át, később pedig a tanév rendjén is módosítottak, és az eredetileg október végére tervezett őszi szünet helyett annak időpontját december 12-17-re tették át, a vizsgaidőszak pedig egészen 2023. február végéig tartott. A számonkéréseket jellemzően online tartották, vagy - például a bölcsészkaron - az ELTE gyakorlóiskoláiba vagy könyvtáraiba kitelepülve. A hallgatóktól ugyanakkor olyan egészen hajmeresztő történetek is napvilágot láttak, hogy a tanárszakosok az előírt 18 fok helyett 6 fokos teremben vizsgáztak, és volt, akinek a Puskin mozi helyett az Astorián lévő gyrosos emeletén tartották a vizsgáját.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kollégiumai a leghidegebb hetekben zárva tartottak, a BME-n pedig többek között arra kérték az oktatókat, hogy gondolják át, hogyan lehetne csökkenteni az általuk használt műszerek és kísérleti berendezések energia- és vízfogyasztását.

De nem csak az állami fenntartású egyetemek kényszerültek spórolásra, hanem az alapítványi és az egyházi fenntartású intézmények is.

A Miskolci Egyetem levelező képzésein 2022. október 3-tól december 10-ig online oktatásra álltak át, a Semmelweis Egyetem több klinikáját átmenetileg elköltöztették, hogy így csökkentsék az épületek földgázfogyasztását, de épületeket zártak be a szegedi egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen pedig hiába csökkentették a dologi kiadásokat, vették alacsonyabbra a hőfokot és zártak be épületeket, a kiadásaik így is több milliárd forinttal növekedtek, emiatt 2023 márciusában elbocsátások kezdődtek, mert az intézmény rektora, Gyuricza Csaba szerint ezek nélkül veszélybe került az egyetem működése.

Mi lesz idén?

A korábbi felsorolásunk az egyetemi intézkedésekről közel sem teljes, hiszen Magyarországon jelenleg több mint hatvan felsőoktatási intézmény működik, melyeknek többsége valószínűleg a legkülönbözőbb módokon próbálta átvészelni a téli időszakot.

Mivel azonban tavaly már nyár végén tudni lehetett, hogy lesznek egyetemi épületek, amik zárva tartanak majd, és hogy a tanteremekben, kollégiumi szobákban amellett, hogy 18 fok lesz még saját hősugárzót se lehet működtetni, sőt, a diákok az okoseszközeiket sem tölthetitek az egyetemeken - idén egyelőre nem érkezett hír arról, hogy bármi ehhez hasonlót terveznének a felsőoktatási intézmények.

Annak érdekében, hogy utánajárjunk annak, idén télen számíthatnak-e bármilyen energiatakarékossági intézkedésre a hallgatók, megkerestük a legnagyobb és legnépszerűbb hazai egyetemeket. A beérkezett válaszokból viszont az derült ki, hogy egyelőre szinte sehol sem tervezik a tavalyi évhez hasonló intézkedések bevezetését.

"Az új tanév megkezdése és lebonyolítása terén az oktatás stabil működését a fenntartó alapítvánnyal kötött finanszírozási szerződés biztosítja, míg az energiaárak változása miatti esetleges többletköltségekre az ágazatirányítás biztosít megfelelő kompenzációt, így az oktatás mellett az üzemeltetés és fenntartás kapcsán sem látunk jelenleg okot a rendkívüli intézkedésekre" - válaszolta az Eduline megkeresésére a Pécsi Tudományegyetem.

Nem aggódik a várhatóan magas energiaköltségek miatt a Budapesti Corvinus Egyetem sem, amely a megkeresésünkre azt írta; hogy a finanszírozásuk "többek között a modellváltásnak köszönhetően" stabil, az egyetem 2023-as költségvetése eddigi végrehajtása pedig a terveknek megfelelően zajlik, emiatt különleges energiatakarékossági intézkedésre várhatóan nem lesz szükség.

A Corvinus Egyetem egyébként a tavalyi év utolsó három hónapjában a felére csökkentette a gázfogyasztását. Ez többek között az enyhe télnek köszönhető, illetve annak, hogy háromhetes téli szünetet tartottak, az épületek fűtését pedig 20 fokra állították be.

Lapunknak küldött válaszukban az egyetem azt írja; az energiagazdálkodás hatékonyabbá tételének érdekében az elmúlt években elkezdett lépéseiket a továbbiakban is szeretnék folytatni és kiegészíteni. Ilyen például

a munkatársi edukáció, a nem használt IT-eszközök eladományozása, a háztartási gépek állományának észszerűsítése, vízvételi pontok népszerűsítése a palackos vizek rendelése helyett, porlasztók felszerelése a vízfogyasztás csökkentésére és a szelektív szemétgyűjtés.

Egyelőre az egyetemi polgárok edukációjába fektet energiát az Eötvös Loránd Tudományegyetem is, ami a levelünkre válaszul azt írta; egyelőre nem tervez bevezetni bármilyen különleges energiatakarossági intézkedést, helyette a belső kommunikációs felületein energiatakarékossági tanácsokkal látja el az egyetem polgárait, és nem tervezi különleges intézkedések bevezetését a BME se.

Még készül a terv

Az egyetlen olyan intézmény, aminek a válaszából az derült ki, hogy idén is terveznek energiatakarékossági intézkedéseket bevezetni, az a Szegedi Tudományegyetem.

"Intézményünkben jelenleg még folyamatban van az energiatakarékossági intézkedések kidolgozása. Részletes információval még nem tudunk szolgálni" - válaszolták a megkeresésünkre.

Szerettük volna azt is megtudni, hogy hogyan készül a télre többek között a miskolci és a debreceni egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is, tőlük azonban a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.