"Sajnos időközben a hallgatói létszám túlnőtt az oktatói létszámon. Tíz hallgatónál többel egyszerűen nem lehet felelősségteljesen konzultálni. Így viszont kb. 20 hallgató maradt, akinek nem jutott konzulens"– olvasható az ELTE kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatóinak kiküldött levélben.

A tanszékvezető hozzátette, hogy jelezték a kari vezetés felé a problémát, amelynek a megoldása folyamatban van: "Mielőbb igyekszünk megoldást találni a helyzetre" – írja.

Az ELTE egyike azon egyetemeknek, amelyek jelenleg nem alapítványi formában működnek, így lényegesen kisebb költésgvetésből kell gazdálkodniuk. Januárban majdnem 650 ELTE-s dolgozó írt közös állásfoglalást az egyetem vezetésének, ebben azt követelték, hogy emeljék az alapbéreket, azok ugyanis nem csak európai vagy közép-európai, de magyarországi összehasonlításban is extrém alacsonyak.

Ferenczi Attila, a Bölcsészettudományi Kar docense a hvg360-nak tavasszal azt mondta, a tanársegédek tavaly decemberben havi nettó 198 ezer forintot kaptak, az adjunktusok alapfizetése pedig a garantált bérminimum összegét, a havi bruttó 296 ezer forintot sem éri el, ami még a béremelés után is éppen csak megegyezik egy részmunkaidős Aldiban dolgozó fizetésével. Emiatt egyes karokra nagyon nehéz, szinte lehetetlen új embert találni.