Szerintük az egyetemi döntéshozatal ugyanis független az átszervezések után felállt alapítványi kuratóriumoktól. Ítéletre azonban több, mint egy évet kell várni.

Hat magyar - a vitatott modellváltáson átesett, mára alapítványi fenntartású - egyetem az Európai Uniós Bíróságához fordult az Európai Bizottság által felfüggesztett források ügyében, írta meg a The Higher Education szaklap alapján a G7. A Bizottság ugyanis megtiltotta tavaly decemberben, hogy az alapítványi egyetemekkel uniós források kifizetéséről szerződjenek, mert ezeknél látta biztosítottnak az intézmények autonómiáját és transzparenciáját.

Ez nem csak azt eredményezi, hogy a más egyetemekkel közös kutatásokban csak saját vagy kormányzati pénzből vehetnek részt, de a hallgatóik az Erasmus-programból is kiszorultak. (Ehelyett a kormány egy másik csereprogramot erősítene.)

A jogi panaszt tevő intézmények közt szerepel a Semmelweis Egyetem is, amely egy márciusi beadványában a befagyasztás alapját kérdőjelezi meg. Állítva: az egyetemi döntéshozatal – így az EU-forrásokról szóló döntések is – az alapítványi kuratóriumtól függetlenül zajlik. A pert kezdeményező egy másik intézmény, a Debreceni Egyetem a szaklapnak azt írta: szerintük a bizottsági döntés szembemegy az európai alapértékekkel, és „politikai háború eredménye”. A tét nagy: ez a két felsőoktatási intézmény a Horizont programban 2014 és 2020 között több mint 6 és 4 millió euróhoz jutott hozzá.

A bíróság azt közölte, az eseteket összevonva tárgyalhatják, ítéletet pedig 18 hónap, azaz több, mint egy év múlva hozhatnak. A kormány ennél hamarabb szeretne megállapodni a forrásokról, bár ígérete ellenére április második felében nem terjesztett a parlament elé a vagyonkezelő alapítványok szabályozásáról szóló törvénymódosítást.