Hűvös lesz az állami egyetemek előadótermeiben idén télen, a kormány döntése alapján ugyanis ezek a felsőoktatási intézmények – ide tartozik például az ELTE, a Műegyetem és a közszolgálati egyetem is – maximum 18 fokra fűthetik fel épületeiket. A komoly spórolásra kötelezett egyetemeknek saját „energiamegtakarítási tervet” kellett kidolgozniuk, amelyről még egyeztetnek a minisztériummal. Online oktatást egyelőre sehol nem vezetnek be, de van, ahol arra kérték az oktatókat, hogy „éljenek a távolléti vizsgáztatás lehetőségével”.

„Állami intézményként ránk is vonatkozik a kormány azon döntése, amelynek értelmében huszonöt százalékkal kell csökkentenünk a gázfogyasztásunkat, és a hőmérséklet nem haladhatja meg a 18 fokot” – írta az Eduline kérdésére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hozzátéve: az energia-vészhelyzet okozta gazdasági nehézségeket talán még jobban érzékelik, mint a többi felsőoktatási intézmény, a Ludovika-campuson ugyanis olyan épületeket is fenntartanak, amilyeneket más egyetemek nem – ide sorolták például a lovardát, az uszodát és a sportközpontot.

Szeptember közepén hirdették ki és október 1-jén lép hatályba az a kormányrendelet, amely alapján az állami intézményeket nem lehet 18 foknál magasabb hőmérsékletre felfűteni. A jogszabály az állami fenntartásban maradt öt egyetemre és egy főiskolára – vagyis az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, a közszolgálati egyetemre, a bajai Eötvös József Főiskolára, a Magyar Képzőművészeti Egyetemre és a Zeneakadémiára – is vonatkozik.

Az állami felsőoktatási intézményekben egyébként szeptember 22-ig kellett elkészíteni az „energiamegtakarítási tervet”, ezeken az egyetemeken és főiskolákon „energiatakarékossági felelős” is lesz, aki – írta a Kulturális és Innovációs Minisztérium – „az intézkedési tervben rögzített feladatokon túl a minisztériummal a kapcsolattartói feladatokat is ellátja”.

Az Eduline úgy tudja, hogy a 18 fokos maximumhőmérsékletről jelenleg is egyeztetnek az állami felsőoktatási intézmények a minisztériummal.

Jegymegajánlás, „távolléti vizsgáztatás”

Mind a hat állami fenntartású felsőoktatási intézményt megkérdeztük arról, hogyan terveznek spórolni az energiaköltségeiken – változtatnának-e a tanév rendjén, átállnának-e online oktatásra, és tervezik-e épületek lezárását. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemtől, valamint a közszolgálati egyetemtől kaptunk választ – utóbbi azt írta, a 2022/2023-as tanévben és azon belül az őszi szemeszterben jelenléti oktatást terveznek.

„Az erre vonatkozó intézkedési terv kidolgozása folyamatban van, egyelőre épületek bezárásáról, a tanév rendjének bármiféle módosításáról nem született döntés” – írták. Arra viszont már a tanév elején felhívták az oktatók figyelmét, hogy használják ki a tanulmányi és vizsgaszabályzat által biztosított lehetőségeket, ha lehetséges, „éljenek a jegymegajánlás, ezen túl elsődlegesen a távolléti vizsgáztatás adta lehetőségekkel”.

A Műegyetemen sem változik az első félév tanítási rendje, de takarékossági intézkedéseket vezetnek be. Ezek egy részéről már augusztus végén körlevelet küldtek az oktatóknak és kutatóknak. Többek között arra kérték őket, hogy fűtési időszakban a termosztátot elegendő 3-asra állítani, az „már megfelelő komfortérzetet biztosít”.

„Télen a résnyire nyitva hagyott ablakokkal az utcát fűtjük, helyette elég naponta kétszer pár percig szellőztetni, amivel a levegő gyorsan és megfelelően cserélhető. Télen naplemente után célszerű a függönyöket behúzni, hogy hatékonyabb hőszigetelést biztosítsunk a lehűlő ablaküvegekkel szemben. Gondoljuk végig, hogy az általunk használt műszerek, kísérleti berendezések energia- és vízfogyasztása hogyan csökkenthető, hogyan tudjuk a használatukat optimalizálni” – írták.

A BME azt közölte az Eduline-nal, hogy már megkötötték a szerződéseket a szolgáltatókkal, előzetes kalkulációik szerint az egyetem 2023-as rezsije hárommilliárd forinttal lesz magasabb az ideinél, „és nem zárható ki a költségek további emelkedése”.