Augusztusban az Eduline írt először arról, hogy a kormány átalakítja az egyetemi-főiskolai átsorolás rendszerét, a döntés jogát az intézmények kezébe adva. Korábban központilag határozták meg azt a tanulmányi átlagot és kreditszámot, amelyet az állami ösztöndíjasként tanuló hallgatóknak el kellett érniük ahhoz, hogy ne kerüljenek át önköltséges formára. A felvételin megszerzett államilag támogatott férőhely ugyanis – hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal évről évre – csak egy tanévre szól. A második félév végén minden hallgató eredményeit „átnézik”: aki nem éri el a minimumátlagot és a minimális kreditszámot, az elveszíti állami ösztöndíjas helyét, és csak fizetősként folytathatja a tanulmányait.

Az elvárt átlagok persze képzési területenként különböztek (nem véletlenül: kár tagadni, hogy egy analízis-, egy római jogi vagy mondjuk egy anatómiavizsgán még a kettest is nehezebb megszerezni, mint mondjuk egy bevezető tárgyból az ötöst), a bölcsészeknek vagy a pedagógusképzésen tanulóknak például magasabb átlagot kellett elérniük, mint a természettudományi vagy agrárhallgatóknak.

A felsőoktatási intézmények ettől az évtől maguk dönthetik el, pontosan milyen teljesítményt várnak el állami ösztöndíjas hallgatóiktól. Az átsorolás küszöbét az egyetemek, főiskolák fenntartója – a modellváltó egyetemeken az alapítványi kuratórium, a megmaradt hat állami intézményben az innovációs tárca – határozza meg.

Az orvostanhallgatók minimumátlaga is csökkent

Ki is dolgozták az új szabályokat, az erről szóló tájékoztatók az elmúlt hetekben jelentek meg. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például csak a gazdasági, a bölcsész-, a jogi, a művészeti és művészetközvetítési, valamint a társadalomtudományi szakokon maradtak az eddigi szabályok, az összes több szakon a korábbinál alacsonyabb tanulmányi átlaggal is meg lehet tartani az államilag támogatott helyet. Az informatikai és a természettudományos képzéseken például a 2,75-ös átlag a minimum, a pedagógusszakokon 3-as átlag is elég ahhoz, hogy egy hallgató továbbra is állami ösztöndíjasként tanulhasson.

A Debreceni Egyetemen is lazítottak a szabályokon, az agrárképzések hallgatóinak például a korábbi 3-as átlag helyett 2,5-öt kell elérniük, de többek között a bölcsészek, a műszaki szakosok, az orvostanhallgatók és a leendő pedagógusok minimumátlagán is csökkentettek. Az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti képzésen eddig például legalább 3,0-s súlyozott tanulmányi átlagra volt szükség ahhoz, hogy egy hallgatót ne soroljanak át fizetős formára - ezt 2,5-re változtatták.

A Semmelweis Egyetemen az összes tudományterületen 2,5-re csökkent a két félév alatt elérendő tanulmányi átlag. Az egyetem fő profilját adó orvosi képzéseken 0,5-tel, míg a többi tudományterületen - például a konduktorokat képző Pető András Karon - egy egésszel csökkentették a minimumátlagot. A Szegedi Tudományegyetemen is megnyugodhatnak az átsorolás határán billegő hallgatók, a jogi és a gazdasági szakokon kívül gyakorlatilag az összes képzésen alacsonyabb az elvárt súlyozott tanulmányi átlag, amely egy képzési területen sem magasabb 3,0-nál.

Két éve az idei (lett volna) az első hagyományos átsorolási időszak

Az utóbbi években többször változtattak az átsorolás szabályain. A koronavírus-járvány kirobbanásakor, 2020 tavaszán egy kormányrendelettel felfüggesztették az átsorolásokat.

Egy évvel később, 2021-ben - bár újabb kormányrendelet nem született -, az intézmények saját hatáskörben szintén dönthettek úgy, hogy nem tartják meg az átsorolásokat. Idén azonban újra izgulhattak azok, akik nem szereztek elég jó jegyeket vagy elegendő kreditet - ám idén már új szabályok alapján dönthettek arról az intézmények, ki tarthatja meg az ingyenes férőhelyet, és ki nem.