Az oktatók szerint problémás az új kommunikációs szabályozás, amelyet a Corvinus vezetne be Felsőoktatás
Eduline

Az oktatók szerint problémás az új kommunikációs szabályozás, amelyet a Corvinus vezetne be

A szabály nagy felháborodást keltett egyetemen, ahol az egyetemi vezetés gyorsan és agresszívan végigvitt reformjai amúgy is sok feszültséget okoztak az elmúlt hónapokban.

Ahogy arról már sokszor írtunk, hogy teljesen átalakítják a Corvinus belső szerkezetét – a karok megszüntetése után most gyakorlatilag darabjaira szednék, majd újra összeraknák az intézeteket.

Azonban most a 444.hu információi szerint komoly vita alakult ki az egyetemen arról, hogy a Corvinus dolgozói, oktatói, kutatói és diákjai mit és hogyan mondhatnak a nyilvánosságban.

A dolgozók egy része úgy érzi, az egyetem vezetése egy új szabályozással be akarja fogni a dolgozók száját, és ellenőrizni akarja, ki mit mond és kinek. Vannak, akik úgy látják, az egyetem ezzel korlátozza is az oktatók és hallgatók alkotmányban garantált alapjogait, ezért bíróságig vitték az ügyet - összegzi az oldal.

Az egyetem kommunikációs vezetője szerint erről szó sincs, szerencsétlen megfogalmazások és az egyetemen amúgy is feszült helyzet miatt látnak bele jogtiprást az új szabályokba.

Szabályozás 8 oldalon

A lap információ szerint 8 oldalas szabályozás 19 paragrafusban fogalmazza meg többek között, hogy az egyetemi polgárok hogyan küldhetnek tömeges email-t az egyetem többi polgárának; hogyan hozhatnak létre és működtethetnek az egyetemhez vagy annak szervezeti egységeihez tartozó oldalakat, közösségi médiafelületeket, blogokat és hasonlókat; hogyan szervezhetnek rendezvényeket az egyetemen; és mindenekelőtt hogyan és mit nyilatkozhatnak, kinek a nevében.

A tervek szerint a rektoron, az elnököt és a kancellárt kivéve mindenki más akkor nyilatkozhat engedély nélkül bármilyen szakmai vagy közéleti kérdésben, ha „magánemberként, egyetemi munkakörét, beosztását, címét nem használva, továbbá nem az Egyetem infrastruktúráját felhasználva és nem az egyetemi munkájával összefüggésben nyilatkozik a nyilvánosság előtt” - idézi a 444.hu.

 

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban? Nyelvtanulás Kurucz Tünde

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban?

Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.