Augusztus óta csak hat felsőoktatási intézmény működik állami fenntartásban, a bajai Eötvös József Főiskola, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mellett a Műegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem.

A BME egyik dolgozója az Akadémiai Dolgozók Dóruma és az Átlátszó által közösen indított TudoLeaks kiszivárogtató oldalon keresztül jelezte, hogy az egyetem vezetői január 15-én, Zalaegerszegen találkoztak Palkovics Lászlóval, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjével. Ekkor szóba került a modellváltás is, amit – írja az Átlátszó – a dékánok egy része és Kotán Attila kancellár is támogatna. Ő egyébként már korábban úgy nyilatkozott: sajnálja, hogy a BME kiamaradt az átalakulásból, az ugyanis „nagyon is kézzelfogható többletforrásokat” hozhatott volna. A kancellár arról is beszélt, hogy a modellváltás kérdésében „jelenleg eltérő a véleménye” a rektorral és az egyetemi közösség többségével.

Az Átlátszónak az egyetem egy másik, szintén névtelenséget kérő munkatársa is megerősítette, hogy a találkozón az alapítványi átalakításról is szó esett. Szerinte ezt most a BME-n belülről sürgették, bár a modellváltást csak az egyetemi vezetők kisebbsége támogatja, a rektor például nem.

Az alapítványi egyetemek mindenesetre előnyben vannak: több támogatást kapnak, az oktatók bérét is jelentősebben tudták emelni, mint a központi kétszer 15 százalék. A rektor mostani álláspontja az, hogy inkább több állami és uniós pályázaton kell indulni, és maradni a régi rendszerben – egyelőre Palkovics is inkább emellett áll, a választások után viszont újra napirendre kerülhet az alapítványosítás kérdése.