Hatalmas probléma a lemorzsolódás a jogászképzésen, tízből négy hallgató jut el a diplomáig Felsőoktatás
Bezzeg Hanna

Hatalmas probléma a lemorzsolódás a jogászképzésen, tízből négy hallgató jut el a diplomáig

Még mindig népszerűek a jogászképzések, évente több ezren jelölik meg ezt a területet a felvételin. A lemorzsolódási adatok: azonban aggasztók, a hallgatók alig fele végzi el az ötéves jogászképzést.

A jogi képzési terület évek óta a legnépszerűbbek közé tartozik: a 2020-ben 5164-en jelölték meg első helyen a terület valamelyik képzését, ebből 4012-en be is kerültek az egyetemre – derül ki a Felsőoktatási Elemzési Jelentések legfrissebb, decemberi kiadványából.

A lemorzsolódás azonban jelentős, a lezárt képzéseket vizsgálva kiderült, hogy

az osztatlan jogászképzést a hallgatók alig 41 százaléka teljesítette sikeresen.

A hallgatók 10 százaléka kilépett, míg 48 százalékuk lemorzsolódott - olvasható a tanulmányban. Pedig a jogi területen ez a legnépszerűbb szak; ide jelentkezik a képzési területet elsőként megjelölők kétharmada.

"Lányos" szak lenne? 

Érdekesség, hogy ez a területt a nők körében népszerűbb, ők adják az alap- és mesterképzésre, illetve felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők négyötödét. Az osztatlan képzésen valamivel kiegyenlítettebb az arány, itt a hallgatók 60 százaléka nő.

Egyetemi felvételi 2025: mutatjuk, mire adnak pluszpontokat az egyetemek Érettségi-felvételi Gál Luca

Egyetemi felvételi 2025: mutatjuk, mire adnak pluszpontokat az egyetemek

A 2025-ös felsőoktatási felvételin továbbra is maximum 500 pontot lehet elérni. Ebből legfeljebb 100 pontot intézményi pontként számíthatnak be az egyetemek. Ebbe a keretbe tartozik például a nyelvvizsga, amelyért akár 50 pont is járhat, egy nemzetközi eSport-versenyért 20 pontot, míg az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért akár 64 pontot is kaphattok. Összegyűjtöttük, mire jár pluszpont.