Az Unió legnépszerűbb cserediák-programja nemcsak remek szakmai és emberi fejlődési lehetőség, de egyben életre szóló élmény is lehet. Ha ti sem szeretnétek kimaradni belőle, mutatjuk, mik a kezdeti lépések.

Mi is az az Erasmus-program?

Erasmus-ösztöndíjjal egy-két féléves külföldi egyetemi részképzésen, illetve szakmai gyakorlaton vehettek részt. A kint elvégzett kurzusok itthon is beszámítanak a tanulmányaitokba, azonban előfordulhat, hogy nem minden, külföldön elvégzett tárgyat tudtok elismertetni, erről a saját egyetemetek Erasmus-koordinátorával érdemes egyeztetnetek.

Minden hallgató egyszer utazhat ki részképzésre és egyszer szakmai gyakorlatra - egyszerre legalább két hónapot, egy képzési cikluson belül maximum 12 hónapot tölthettek külföldön Erasmusszal.

Melyik országok vesznek részt a programban?

A programban az EU tagországain kívül Macedónia, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország vesz részt teljes jogúként. Rajtuk kívül vannak még partnerországok is (elsősorban a felsőoktatási együttműködések esetében), ide tartozik Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Szerbia, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Örményország, Moldova, Ukrajna, Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria, Tunézia, és Oroszország is.

Mi a jelentkezés menete?

Mielőtt fejest ugranátok a jelentkezésbe, először is érdemes tájékozódnotok és eldöntenetek, mely ország mely intézményében tanulnátok szívesen. A személyes szimpátia mellett azt is mérlegelnetek kell, milyen az adott egyetem oktatási profilja, milyenek a felvehető tantárgyak, a nyelvi lehetőségek. Az sem mellékes persze, hogy mi a félév kezdő és záró időpontja, illetve az oktatás nyelve. Ha részképzésre szeretnétek kiutazni, a saját intézményetek partneregyetemei közül választhattok egy-három intézményt, a sorrend megjelölésével.

Ha sikerült kiválasztanotok a célországot és a célintézményt, akkor következhet az adminisztrációs folyamat. Ehhez általában szükségetek lesz egy szakmai önéletrajzra, egy tanulási tervre és egy motivációs levélre is. A motivációs levélben részletesen ki kell fejtenetek, miért szeretnétek a választott egyetemen tanulni és a választott országban élni.

Mindezeken túl a pályázathoz csatolnotok kell a nyelvvizsga-bizonyítványaitok fénymásolatát is, illetve a különböző igazolásokat a szakmai és közéleti tevékenységeitekről (például OTDK-oklevél fénymásolata). Az Erasmus+ programban a nyertes pályázóknak a leggyakoribb idegen nyelvekből egy online szintfelmérő tesztet is ki kell tölteniük, és lehetőséget kaphatnak a kint tartózkodásuk alatti folyamatos nyelvi támogatás igénybevételére.

Mekkora pénzügyi támogatást kaphattok?

Az Erasmus-program támogatási összege változhat, befolyásolják például a küldő országra és a célországra jellemző megélhetési költségek közötti különbségek, a támogatást megpályázó diákok száma, az országok közötti távolság és egyéb finanszírozási lehetőségek rendelkezésre állása. Ami azonban egységes, hogy erasmusos hallgatóként mentesültök a tandíj, a beiratkozási díj és a vizsgadíj megfizetése alól, és ingyenesen látogathatjátok a fogadó intézmény laboratóriumait és könyvtárait is.

Hol és meddig lehet jelentkezni?

Érdemes észben tartanotok a határidőket, ugyanis általában már a tervezett kiutazást megelőző tanévben jelentkeznetek kell az ösztöndíjra, attól függetlenül, hogy az őszi vagy a tavaszi félévre pályáztok. Alapszakosok legkorábban a második évükben utazhatnak ki részképzésre - szakmai gyakorlatra azonban már az első évben is.

Először általában a Neptunon keresztül kell jeleznetek, hogy pályázni szeretnétek, a dokumentumokat pedig a tanszéki vagy az intézményi Erasmus-koordinátornak kell leadnotok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!