Az utóbbi időben rengeteget hallani arról, hogy a világ 34. legjobb egyeteme, a Fudan Egyetem Magyarországra érkezik. De mégis mit kell tudni erről az egyetemről? Kik és mit tanulhatnak majd az intézményben? Illetve miért alakult ki vita a projekt körül? Összeszedtünk minden fontos kérdést és választ.

Mikor röppent fel a először a hír a kínai egyetemről?

Nagyjából másfél évvel ezelőtt írtunk arról, hogy egyetértési nyilatkozatot írt alá Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Hszü Ning-senggel a Fudan Egyetem elnökével Sanghajban és, hogy a magyarországi campus megalapítását a kínai kormány a kétoldalú együttműködések kiemelt projektjeként kezeli.

A Fudan Egyetem neve azonban már ez előtt sem volt ismeretlen Magyarországon, a kínai intézmény korábban a Corvinusszal megállapodva jelentette be: közös MBA-képzést indítanak. Az erről szóló együttműködést 2018 októberében szignózták a felek, a program pedig 2019 tavaszán indult.

Hogyan került elő ismét a Fudan Egyetem neve?  

2020 utolsó közlönyéből derült ki, hogy 800 milliós ingatlant kaphat a Magyarországra jövő kínai egyetem, ami állami támogatásból – az adófizetők pénzéből – épülne meg. De van itt még más is, ami miatt vita alakult ki a projekt körül. Idén januárban írtunk róla először, hogy a főváros déli városkapujában, a Nagyvásártelep közelében kaphat helyet a Fudan Egyetem budapesti campusa. A kiszemelt ingatlan azonban a korábban olimpiai falunak, majd később „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven emlegetett kormányzati fejlesztés megvalósítására kijelölt dél-pesti területen található.

A magyar lehet a Fudan Egyetem első külföldi campusa

A világ 34. legjobb felsőoktatási intézményeként számontartott Fudan Egyetem több neves egyetemi rangsorban is előkelő helyen szerepel. A Times Higher Education 2021-es összesített rangosrában például a 70., az US News Best Global Universities 2021-es összesített rangsorban pedig a 160. helyre tornázta fel magát. De a projektet nemcsak ezért tartja nagy becsben a magyar kormány, hanem azért is, mert a Fudan Egyetemnek ez lehet az első campusa Kínán kívül. Az intézmény alapító okiratában leírtak alapján azonban már nem is olyan meglepő, hogy eddig miért nem szeretett volna egyetlen ország sem együttműködni az egyetemmel. 2019-ben ugyanis módosították az intézmény alapdokumentumát, és innentől az egyetem oktatáspolitikájába a kínai kommunista párt is beleszólhat.

Egyetem vagy diákváros? A kormány szerint a két projekt nem zárja ki egymást

„A Diákváros fontos kormányzati terv, amely fel fog épülni a Fudan Egyetem mellett” - közölte a Miniszterelnökség a múlt héten. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatót tartott és úgy tűnt a helyzet megoldódott, azt mondta, a Diákváros fejlesztése érintetlen marad, a Déli Városkapu egyéb területein kap majd helyet a Fudan campusa.

Karácsony Gergely csütörtök esti posztjában azonban azt írja, hogy azon a terven, ahova a kínai egyetemet berajzolták, eredetileg diákszállás és a Diákváros irodái szerepeltek. „Vagyis a kínai egyetem igenis az eredetileg tervezett Diákváros területének egy részét foglalná el” – fogalmazott a főpolgármester.

Mennyibe kerülne a projekt a jelenlegi állás szerint?

A Fudan Egyetem a tervek szerint 580 milliárd forintba fog kerülni, ami ezért is érdekes, mert 2019-ben az egész magyar felsőoktatásra 486 milliárd forintot költöttek – hívta fel a figyelmet nemrég 444.hu, összehasonlításképpen azt is kiemelték, korábban a CEU új épülete 10 milliárd forintba, a MOME új campusa pedig nettó 16 milliárd forintba került. A lap által készített videóból az is kiderül, Kína 338 milliárd forintos hitelt ajánlott a magyar kormánynak, amelyből kínai vállalkozók építenék meg az egyetemet, de a kormány továbbra is 580 milliárd forintos beruházással számol. Azt egyelőre nem tudni, mire menne el a további 200 millió forint.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azonban nem tartja soknak az 580 milliárdot, elmondása szerint ugyanis ez az összeg az egyetemen kívül tartalmazza az oktatáshoz szükséges eszközöket, a felszerelést, a kollégiumokat, illetve a közösségi helyeket is – mondta el a HírTv műsorában. (Az innovációs és technológiai miniszter egyébként azután lett a projekt felelőse, hogy ezt a múlt heti sajtótájékoztatója után elvették Fürjes Balázstól.) A költségekkel kapcsolatban Palkovics László az interjúban azt is kiemelte, ne felejtkezzünk el arról, hogy a kormány nemrég jelentette be, hogy a következő években 1500 milliárd forintot pumpálnak a magyar felsőoktatásba – azt azonban már nem emelte ki, hogy ez az összeg az összes felsőoktatási intézmény között lesz szétosztva.

Mit lehet majd tanulni az új egyetemen?

„Jelen pillanatban gazdálkodástudományi képzésekről beszélhetünk, de a megállapodásunk a Fudan Egyetemmel nem csak erre vonatkozik, hanem műszaki képzési területekre, és orvostudományi képzésekre is” – mondta el Palkovics László.

Kik és milyen nyelveken tanulhatnak majd az egyetemen?

Az innovációs és technológiai miniszter szerint "a Fudan Egyetemre mindenki bejuthat majd, aki megfelel a bejutás feltételeinek". Pont úgy fog működni, mint bármelyik angol egyetem, ahova szintén bejutnak magyar hallgatók – tette hozzá. Az intézményben ösztöndíjak is lesznek, így azoknak sem kell aggódniuk, akik szívesen tanulnának a kínai egyetemen, de egyébként ezt nem engedhetnék meg maguknak - állítja a miniszter.

Palkovics László a HírTV-nek adott interjújában azt is elmondta, nagyjából 5000 hallgatóval és 500 – külföldi és magyar – oktatóval számolnak. Szerinte az, hogy lesznek külföldi oktatók, a magyar egyetemeknek is jó, mert ezekben az intézményekben is fognak tanítani. Mint mondta, alapvetően európai, magyar és kínai hallgatókra számítanak, így az oktatás alapnyelve az angol lesz, de a kínai és a magyar is társul majd hozzá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!