Bár a héten a legtöbb helyen őszi szünet volt, az élet nem állt meg, rengeteg minden történt az oktatási területen. Megjelentek a Times Higher Education tematikus rangsorai, megkapták az ösztöndíjukat a szakképzésben tanulók, újabb országokban zártak be az iskolák, itthon is petíciót indítottak az iskolák bezárásáért, és tovább folytatódott az SZFE-ügy. Olvassátok el a hét legfontosabb híreit.

Az őszi szünet ellenére is zajlanak az események az SZFE-n

Hétfőn beszámoltunk róla, hogy november 1-jéig meghosszabbították az őszi szünetet a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE). Szarka Gábor kancellár később elmondta, erre azért volt szükség, mert a hallgatók nem engedték be az épületbe a karbantartókat és a fertőtlenítést végzőket sem. Az Inforádiónak adott interjúban arra is kitért, szerint az egyetemfoglaló diákok lelkesedése fogy, egyre nehezebben tartják fenn a blokádot. Ennek ellenére a héten az SZFE tüntető hallgatói az arcukat is felvállalták - itt nézhetitek meg, pontosan kik állnak a blokád mögött -, illettve arról is írtunk, hogy az oktatók sem adják fel, folytatják a sztrájkot és másdofokra viszik az ügyüket.

Kedd délelőtt az Európai Parlament meghallgatást tartott az SZFE ügyében. Az eszmecserén részt vett Vidnyánszky Attila, a kuratórium új elnöke, György László, Upor László volt megbízott rektor és Milovits Hanna, az intézmény egyik hallgatója. A beszélgetésről itt számoltunk be részletesen. Arról pedig, hogy az őszi szünet után miért és meddig függesztette fel a kuratórium az oktatást, itt írtunk korábban.

Az elmúlt napokban a Színművészetisekkel szolidaritók listája is bővült: a Corvinusosok és az ELTE-sek is petíciót indítottak. Mindkét intézmény annak ellenére tett így, hogy a vezetőség ezt ellenezte.

Taroltak a magyar egyetemek a THE tematikus rangsoraiban

A héten megjelentek a Times Higher Education (THE) tudományterületek szerinti részrangsorai. A szakterületi rangsorok összeállításában hasonló módszereket alkalmaznak, mint az egyetemi világranglista esetében. A rangsor összeállítói nézik például a tanárok és diákok arányát, a külföldi hallgatókat és a férfi-női arányokat is.

Az élettudományi rangsorban hat magyar egyetem is szerepel. Azt, hogy a Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem milyen helyen végzett, itt nézhetitek meg. A társadalomtudományi képzéseket rangsoroló listára öt magyar egyetem - a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem - került fel, a pontos helyezéseket itt találjátok.

A legjobb orvosi-, mérnöki-, és fizikai képzést indító magyar egyetemeket itt nézhetitek meg. De az informatikai rangsorban, a gazdasági és üzleti rangsorban, illetve a bölcsészettudományi képzések listáján is szépen szerepeltek a magyar egyetemek - ezekről itt olvashattok részletesebben.

2024-ben jön az új érettségi követelményrendszer

Mivel az új Nemzeti alaptanterv nem csak új tankönyveket, hanem hamarosan új érettségi követelményeket is hoz magával, a most kilencedikes diákoknak 2024-ben már az új rendszer szerint kell majd vizsgázniuk. Azt, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, itt nézhetitek meg.

Megkapták az ösztöndíjukat a szakképzésben tanulók

Szerdán és csütörtökön megérkeztek az általános ösztöndíj-utalások a szakképzésbe járó, elsőéves fiatalok számláira - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Schanda Tamás hangsúlyozta, hogy a technikumban tanulók 8050 forintot, a szakképző iskolákban tanulók pedig 16 100 forintot kapnak havonta, amíg ágazati alapoktatásban vesznek részt. A két iskolatípusba járó diákok ösztöndíja között azért van különbség, mert a technikumban ez a fajta képzés két évig, a szakképző intézményben egy évig tart.

Újabb országokban zárták be az iskolákat

A hét elején írtunk róla, hogy  a bulgáriai oktatási minisztérium bejelentette: a legfertőzöttebb térségekben - például Szófiában - az iskolaigazgatók dönthetnek arról, hogy átállnak-e digitális tanrendre, ha a fertőzésszám vagy karanténkötelezettség miatt túl sok lesz a hiányzó. Néhány nappal később az országban úgy döntöttek, hogy a felsőoktatási intézményeket is bezárják.

Szlovéniában hétfőtől a legtöbb iskolában távoktatásra állnak át, Franciaországban pedig az egyetemeken döntöttek az online oktatás bevezetéséről. Arról is beszámoltunk, hogy (a pénteki adatok szerint) összesen 3605 romániai tanintézetben alkalmazzák a piros forgatókönyvet, azaz ennyi iskolában zajlik kizárólag online az oktatás. De Angliában is egyre kevesebb a diák az iskolákban - erről itt írtunk bővebben.

Mindeközben itthon

Annak ellenére, hogy az érdekképviseletek már korábban kérték, a kormány továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni azon intézmények listáját, ahol megjelent a koronavírus. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint ez nemcsak az átláthatóságot és a védekezést nehezíti, de a szülőket, oktatásban dolgozókat is nehéz helyzetbe hozza. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) úgy gondolja, hogy a tanárok tesztelése és a hibrid oktatás lenne a megoldás. Az iskolabezárásokkal kapcsolatban a tanárok pénteken petíciót is indítottak.

Az országban egyébként már annyi a koronavírusos eset, hogy az egyetemistákat is kirendelték a tesztelésekhez - erről itt írtunk. Miután bejelentették, hogy hamarosan még 200 mintavételi egységet állítanak be országszerte, a mozgósított hallgatók is megszólaltak: szerintük ennek az egésznek van egy "katonai behívó jellege".

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!