Több évtizedes hátrányt kell ledolgozni - mondta a felsőoktatási lemorzsolódásról Horváth Zita helyettes államtitkár.
„Az egyetemek nagyon komoly lemorzsolódást csökkentő, felzárkóztató programokat szerveznek uniós, hazai és saját erőforrásaikból. Ebben a tekintetben azonban mindenképp van még hova fejlődnünk” – mondta a Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár a Magyar Hírlapnak.
Hozzátette: minden esetben meg kell nézni, hogy mi áll a lemorzsolódás hátterében, például hogy a hallgató azért nem tudja-e tartani az ütemet, mert nem rendelkezik a szükséges tudással, vagy mert anyagilag nem bírja, vagy mert nincs nyelvvizsgája. „Itt több évtizedes hátrányt kell ledolgozni” – mondta.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégiában azt vállalták, hogy 2020-ra körülbelül harminc százalék lesz a diplomások aránya a lakosságon belül. „Azt gondolom, hogy ezt lehet tartani, és hosszabb távon a cél, hogy stabilan beálljunk a harminc–harmincöt közötti arányra. A digitalizáció megjelenésével a legtöbb munkakör betöltéséhez magas szintű tudásra van szükség, a munkahelyek elvárják a diplomát. Természetesen szükség van a szakképzett munkaerőre is, de egy biztos: akár a fizetéseket nézzük, akár a foglalkoztatottsági rátát, a diplomával rendelkezők mindig jobb helyzetben vannak a munkaerőpiacon” – mondta.
Riasztó lemorzsolódási adatok: van, ahol tízből négy hallgató otthagyja az egyetemet
Tízből négy hallgató mindenféle „papír", diploma és abszolutórium nélkül távozott az egyetemről - derül ki a 2010-ben kezdett, műszaki alapszakosokról készített kutatásból. Riasztóak a lemorzsolódási adatok, az esti és levelező tagozatosok közül például csak minden harmadik hallgató szerzett végzettséget, de a fizetős formában tanulók körében sem jobb a helyzet.
