Olyan történt idén, ami még a "kommunista időkben" sem, a kormány kimondta, hogy nincs szükség több magasan képzett emberre az országban - mondta az ELTE rekorhelyettese a Mathias Corvinus Collegium hétfő esti felsőoktatási kerekasztal-beszélgetésén. Az egyetemi vezetők és az üzletemberek szerint nagy bajban van a magyar felsőoktatás, de a kormány által elfogadott koncepció nem ad választ minden fontos kérdésre.

„Egy egyetem megreformálása nehezebb, mint egy temető átköltöztetése. Nagy és nehéz köveket kell átcipelni egyik helyről a másikra, és belülről elég kevés segítségre lehet számítani” – így kommentálta a kormány felsőoktatási terveit Lantos Csaba közgazdász-szociológus a Mathias Corvinus Collegium hétfői kerekasztal-beszélgetésén, amelyen több egyetemi oktató és üzletember vett részt. A meghívottak között volt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője is, ő azonban végül nem érkezett meg a vitára.

Felsőoktatási törvény – fából vaskarika?

„Trianon óta működött egy nemzeti konszenzus, amit egyébként a konzervatív jobboldal alakított ki. Ez arról szólt, hogy a tudásba való befektetés révén juthat az ország előre. Ezt a konszenzust még a kommunista időkben sem rúgták fel. Azt kimondani, hogy nem cél egyre több magasan képzett embert pályára állítani, na ez idén történt meg először” – mondta Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese, aki szerint egyértelmű, hogy emögött „befolyásos üzleti körök” állnak.

„Ha kimondjuk azt, hogy Magyarországon sok-sok kétkezi munkásra van szükség, mert ezek a zűrös bölcsészek és a magasan képzett tudósok csak felesleges terhet jelentenek, ez olyan utat nyit meg, ami leépíti a felsőoktatást, az elitképzést, társadalmi mobilitásról pedig végképp nem lehet majd beszélni, mert az megszűnik” – tette hozzá. Fábri szerint a kormány felsőoktatási terveiből az olvasható ki, hogy a felsőoktatás teljesítményét és a hallgatókat is „mélységesen lenézik”, pedig a tévhitekkel ellentétben ugyanannyi tehetséges hallgató tanul az egyetemeken és főiskolákon, mint korábban, csak a tömegből nehezebben tudnak kiemelkedni.

Fábri szerint az elmúlt másfél évben az oktatási államtitkárságnak bőven lett volna alkalma a rektorokkal és a hallgatókkal egyeztetni, mégsem tették meg. „Mindig azt ígérték, hogy két hónap múlva készen lesz a koncepció. És ez kéthavonta elhangzott” – mondta. Az ELTE rektorhelyettese úgy véli, az egyeztetések hiányát jelzi az is, hogy a rektori konferencia keddi ülésén egy olyan tervezetet tárgyal meg, amelyet már rég elfogadott a kormány. „Az igazán fontos kérdések kimaradtak a tervezetből, a finanszírozásról például nincs benne szó, vagyis kormányrendeletben akarják átnyomni. Ezt úgy hívják, hogy kézi vezérlés, lehet majd kilincselni” – tette hozzá.

Mit felejtett ki a felsőoktatási koncepcióból a kormány?

Lantos Csaba szerint érthetetlen, miért maradt ki a koncepcióból az új ösztöndíjrendszer kialakítása és az elitképzés témaköre, pedig ez utóbbi „még a szocializmusban is működött”. Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium elnöke – aki korábban Orbán Viktor tanácsadójaként is dolgozott – szerint a tandíjvita csupán álprobléma, bár a hallgatóknak tudniuk kell, pontosan mennyibe kerül a képzésük. „Most is fizetnek az emberek az oktatásért, viszont nem tudjuk, hogy pontosan mennyit ér a diploma. Dobáljuk a pénzt a rendszerbe, miközben fogalmunk sincs, mennyit kapunk vissza” – mondta. Hozzátette: a tervezetből az sem derül ki, hogyan akarják érdekeltté tenni a vállalatokat abban, hogy finanszírozzák a magyar hallgatók tanulmányait.

eduline