A Polgári törvénykönyvre hivatkozva, helyreigazítást követelve küldött levelet az egyetemi hallgatói érdekképviselet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Doktori Tanácsának, mert úgy látják: a tanács megsértette jó hírnevüket. Egy oktatói kinevezés titokzatos elkaszálása után a doktori tanács egy állásfoglalásban azt írta: a hallgatók nem rendelkeznek elegendő hozzáértéssel az egyetemi tanári kinevezésekben - írja az Index.
Keresztes Péter egyetemi HÖK-elnök egy márciusban megjelent, a habilitációs bizottság által kiadott nyilatkozat miatt perelne. Ebben a bizottság azt írta: a hallgatói képviselők részvétele és kompetenciája az egyetemi tanári kinevezésekben erősen megkérdőjelezhető, egy 2011 januárjában történt esetben hozott, újratárgyalást elutasító döntésük pedig egyáltalán "nem volt a tényeket objektíven mérlegelő."
A szövevényes ügy az Index információi szerint 2011 januárjában kezdődött, mikor az egyetem építőmérnöki kara állást hirdetett egy egyetemi tanári helyre. Erre összesen három pályázat érkezett. A professzorok kiválasztása nem egy szimpla állásinterjún dől el, a döntést három testület felügyeli: a kari tanács, a habilitációs bizottság és a szenátus.
Előadás a Műegyetemen. Botrányt okozott az új egyetemi tanár kiválasztása
Fotó: Horváth Szabolcs A botrányt okozó esetben a három pályázat közül mind a kari tanács, mind a doktori tanács ugyanazt a jelöltet támogatta, és szinte biztosra vették, hogy ezzel a szenátus is egyetért, a jelölt ugyanis mind szakmai, mind hallgatói szempontból tökéletesnek tűnt. Ám ez nem így történt. A kari tanács és a habilitációs bizottság első helyezettje a szenátus pontozásánál hirtelen az utolsó helyre került. A 33 tagú testületben 13-an szavaztak mellette, 3-an ellene, 17-en tartózkodtak.
A furcsa döntés után a doktori tanács elnöke szóban és írásban is kérte a szenátust döntése indoklására, majd újratárgyalására. A szenátus azonban - akinek az egyetem működési rendjének szabályzata szerint kötelessége lett volna indokolni, majd megvizsgálni a döntést - következő ülésén sem indokot nem hozott fel, sem vizsgálatot nem kezdett. Módosította viszont a szabályzatot, törölve abból indoklási kötelezettségét.
„A szenátus elvileg a legfelsőbb döntő testület, ha úgy tetszik, az egyetem parlamentje. A felsőoktatási törvény lehetőséget ad arra, hogy a hallgatói képviselet, vagyis a HÖK a szervezeten belül 33 százalékban ott legyen, így az ő szerepük felértékelődik. Ha ugyanis a szenátuson belül valamiben nem tudnak megegyezni, akkor hirtelen ők lesznek a mérleg nyelve. Sokszor nagyon fontos döntések múlnak rajtuk, a kétharmados szavazást igénylő döntésekben gyakorlatilag vétójoguk van, és ez baj, hogy ennyire megerősödtek” – mondta az egyetem belső ügyeit jól ismerő professzor.
A Műegyetem kampusza - csak távolról békés?
Fotó: Pataky Zsolt A szenátus döntésének részleteiről - így az esetleges személyes érdekeik mentén szavazó HÖK-ös képviselők voksáról - a titkos szavazás miatt senki sem tud biztosat mondani. Annyi azonban bizonyos, hogy a doktori tanács levelet kapott az egyetemi HÖK-től, melyben a szervezet jó hírneve megsértése miatt a Polgári törvénykönyvre hivatkozva helyreigazítást követelt. Kifogásolták, hogy a tanács a balul sikerült választás után nyilvános állásfoglalásában azt írta: a szenátus hallgatói képviselőinek nincs kompetenciája az egyetemi tanári kinevezések meghozatalában.
„Eléggé felháborítónak éreztem, hogy egy szenátusi döntés után, ahol titkos szavazás volt, a hallgatókat teszik felelőssé jelöltjük sikertelensége miatt, ugyanis a szenátus jelentős többsége nem kívánta az általuk támogatott professzort támogatni - mondta Keresztes Péter HÖK-elnök, aki szerint az ügy nem több mint egy intézményen belüli levélváltás, a problémát pedig egyedül az EHBDT hallgatói képviselettel szembeni ellenszenve okozza. - Az általuk közzétett állásfoglalás azonban egyenesen azzal nyit, hogy mindez a hallgatók hibája, ezért levélben jeleztem aggályaimat a testületnek. A levél egyáltalán nem a nyilvánosságnak volt szánva, én ezt belső, privát levélben írtam meg."
Ha még egyszer rosszat mernek mondani, akkor bajba kerülhetnek - ezt mondta az iskolaigazgató azoknak az általános iskolás diáklányoknak, akik négy évvel ezelőtt segítségért fordultak hozzá egy őket fogdosó, iskolai foglalkozáson jelenlévő férfi miatt. Az ügyben szeméremsértés miatt indult eljárás, és bár a bíróság szerint az iskola hárított, a tankerület ma már máshogy vélekedik.
