A Polgári törvénykönyvre hivatkozva, helyreigazítást követelve küldött levelet az egyetemi hallgatói érdekképviselet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Doktori Tanácsának, mert úgy látják: a tanács megsértette jó hírnevüket. Egy oktatói kinevezés titokzatos elkaszálása után a doktori tanács egy állásfoglalásban azt írta: a hallgatók nem rendelkeznek elegendő hozzáértéssel az egyetemi tanári kinevezésekben - írja az Index.

Keresztes Péter egyetemi HÖK-elnök egy márciusban megjelent, a habilitációs bizottság által kiadott nyilatkozat miatt perelne. Ebben a bizottság azt írta: a hallgatói képviselők részvétele és kompetenciája az egyetemi tanári kinevezésekben erősen megkérdőjelezhető, egy 2011 januárjában történt esetben hozott, újratárgyalást elutasító döntésük pedig egyáltalán "nem volt a tényeket objektíven mérlegelő."

A szövevényes ügy az Index információi szerint 2011 januárjában kezdődött, mikor az egyetem építőmérnöki kara állást hirdetett egy egyetemi tanári helyre. Erre összesen három pályázat érkezett. A professzorok kiválasztása nem egy szimpla állásinterjún dől el, a döntést három testület felügyeli: a kari tanács, a habilitációs bizottság és a szenátus.

A botrányt okozó esetben a három pályázat közül mind a kari tanács, mind a doktori tanács ugyanazt a jelöltet támogatta, és szinte biztosra vették, hogy ezzel a szenátus is egyetért, a jelölt ugyanis mind szakmai, mind hallgatói szempontból tökéletesnek tűnt. Ám ez nem így történt. A kari tanács és a habilitációs bizottság első helyezettje a szenátus pontozásánál hirtelen az utolsó helyre került. A 33 tagú testületben 13-an szavaztak mellette, 3-an ellene, 17-en tartózkodtak.

A furcsa döntés után a doktori tanács elnöke szóban és írásban is kérte a szenátust döntése indoklására, majd újratárgyalására. A szenátus azonban - akinek az egyetem működési rendjének szabályzata szerint kötelessége lett volna indokolni, majd megvizsgálni a döntést - következő ülésén sem indokot nem hozott fel, sem vizsgálatot nem kezdett. Módosította viszont a szabályzatot, törölve abból indoklási kötelezettségét.

„A szenátus elvileg a legfelsőbb döntő testület, ha úgy tetszik, az egyetem parlamentje. A felsőoktatási törvény lehetőséget ad arra, hogy a hallgatói képviselet, vagyis a HÖK a szervezeten belül 33 százalékban ott legyen, így az ő szerepük felértékelődik. Ha ugyanis a szenátuson belül valamiben nem tudnak megegyezni, akkor hirtelen ők lesznek a mérleg nyelve. Sokszor nagyon fontos döntések múlnak rajtuk, a kétharmados szavazást igénylő döntésekben gyakorlatilag vétójoguk van, és ez baj, hogy ennyire megerősödtek” – mondta az egyetem belső ügyeit jól ismerő professzor.

A szenátus döntésének részleteiről - így az esetleges személyes érdekeik mentén szavazó HÖK-ös képviselők voksáról - a titkos szavazás miatt senki sem tud biztosat mondani. Annyi azonban bizonyos, hogy a doktori tanács levelet kapott az egyetemi HÖK-től, melyben a szervezet jó hírneve megsértése miatt a Polgári törvénykönyvre hivatkozva helyreigazítást követelt. Kifogásolták, hogy a tanács a balul sikerült választás után nyilvános állásfoglalásában azt írta: a szenátus hallgatói képviselőinek nincs kompetenciája az egyetemi tanári kinevezések meghozatalában.

„Eléggé felháborítónak éreztem, hogy egy szenátusi döntés után, ahol titkos szavazás volt, a hallgatókat teszik felelőssé jelöltjük sikertelensége miatt, ugyanis a szenátus jelentős többsége nem kívánta az általuk támogatott professzort támogatni - mondta Keresztes Péter HÖK-elnök, aki szerint az ügy nem több mint egy intézményen belüli levélváltás, a problémát pedig egyedül az EHBDT hallgatói képviselettel szembeni ellenszenve okozza. - Az általuk közzétett állásfoglalás azonban egyenesen azzal nyit, hogy mindez a hallgatók hibája, ezért levélben jeleztem aggályaimat a testületnek. A levél egyáltalán nem a nyilvánosságnak volt szánva, én ezt belső, privát levélben írtam meg."

eduline