A „senki földjére” tévednek azok a hallgatók, akik közös diplomát, angolul joint degree-t adó képzésre jelentkeznek. Ilyen szakokat a bürokratikus akadályok miatt nem szívesen hirdetnek a magyar felsőoktatási intézmények – a kettős diplomát, vagyis double degree-t adó képzések azonban egyre népszerűbbek.

Bár az európai felsőoktatásban lassan alapkövetelménynek számít, a magyar egyetemeken egyelőre kevés a közös diplomát adó képzés. Míg a double degree-t, vagyis két intézmény diplomáját adó képzések előtt ma sincs semmiféle bürokratikus akadály, addig a joint degree-t, vagyis közös diplomát biztosító szakok elindítását nehezíti a képzési és kimeneti követelmények összehangolása.

A "kettős diplomás" képzések bevezetésére éppen ezért a magyar felsőoktatási intézmények többféle utat választanak. Az egyesült államokbeli Nazareth főiskolával és a finn Laurea Egyetemmel közösen olyan képzést indított néhány évvel ezelőtt a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara, melynek lényege, hogy a programban résztvevő hallgatók a képzés végén mindkét intézmény oklevelét megkapják.

„Az ilyen jellegű programokat a bolognai folyamat hívta életre” – mondja Pop Marcel, a Semmelweis Egyetem (SE) Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának vezetője. „A BSc szintű ápolóképzés területén mi voltunk az elsők ezzel a programmal, ez a rendkívül gyakorlatorientált egészségügyi területen nem kis feladat” – teszi hozzá.

A Semmelweis Egyetem és a Nazareth College közös programja során a képzési idő egynegyedét, vagyis két szemesztert a hallgatók az amerikai partnerintézményben töltik, az oklevél kiadásához szükséges feltételeket pedig mindkét intézményben külön-külön teljesítik. Pop Marcel azt mondja, a legtöbb gondot az egyes országok eltérő képzési struktúráinak összehangolása okozza. Át kell hidalni a vizsgáztatás és értékelés területén meglévő jelentős különbségeket – míg az amerikai főiskolán a diploma megszerzését például nem a szakdolgozat megírásához és az záróvizsga teljesítéséhez kötik, addig a budapesti egyetemen mindezek teljesítésére feltétlenül szükség van. A legjobb orvosi és egészségtudományi egyetemek, főiskolák rangsorát itt találod.

Miért érdemes? Az Erasmus-ösztöndíjakhoz képest egy double degree-t adó képzésben nemcsak új ismereteket és nyelvtudást lehet szerezni, de a külföldön töltött egy vagy két félév elvégzését diploma is igazolja. Mivel a kettős diplomát adó képzésekre az Erasmus Mundus ösztöndíjból lehet támogatást szerezni, nemcsak a tandíjfizetés kötelezettségétől szabadulnak meg a hallgatók, de a kint töltött év költségeihez is segítséget kaphatnak.

A partneregyetemekre csak a legjobbak juthatnak ki

A fentihez hasonló képzések fontos eleme, hogy a két vagy több intézmény közötti megállapodás értelmében a hallgatóknak nem kell tandíjat fizetniük. A kettős diplomás képzésekre az egyes felsőoktatási intézmények már felvett hallgatói jelentkezhetnek – a jelentkezőket pályázat útján választják ki, többek között a tanulmányi eredmény és a nyelvtudás alapján.

A double degree-típusú képzésben való részvételre évek óta lehetőség van a Budapesti Corvinus Egyetemen is, amely kilenc intézménnyel, köztük a passaui és a bambergi egyetemmel, valamint egy mexikói felsőoktatási intézménnyel is kapcsolatban áll.

„A kettős diplomát adó képzéseink elsősorban a masterképzésre jelentkezők számára elérhetőek” – mondja Veres Erzsébet, a Corvinus Egyetem nemzetközi irodavezetője. „A pályázatok elbírálásánál a tanulmányi eredmény és a nyelvtudás egyaránt fontos. A németországi intézményekkel közös programokra felvettek például még Budapesten részt vesznek egy német nyelvű gazdálkodástudományi képzésben is. Aki azonban végigcsinál egy kettős diplomát adó képzést, a magyarországi német cégeknél is nagyobb eséllyel indul majd” - magyarázza.

Joint degree – kitörési pont lehetne

A bürokratikus nehézségek miatt más intézményekhez hasonlóan a Corvinus Egyetemen sem szívesen indítanak közös diplomát adó képzéseket. Pedig a joint degree-t adó képzések a magyar felsőoktatás kitörési pontjai lehetnének, állítja Setényi János oktatáskutató – az együttműködés ugyanis a magyar felsőoktatásra kimondottan inspirálóan hatna.

„A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) tevékenységére nem lenne szükség, hiszen az európai képzések minőségéért, a képzések összehangolásáért felelős Európai Akkreditációs Konzorcium (ECA) az összes uniós tagállam számára kötelező elveket fogalmaz meg” – mondja a szakértő, aki szerint az állam tulajdonképpen a magyar felsőoktatási intézmények versenyelőnyét védi. Ha ugyanis a kettős vagy közös diplomát adó képzésekben való részvételre a jelenleginél nagyobb lehetőség nyílna, a hallgatók tömegével vándorolnának ki az európai egyetemekre – azt pedig nem lehet megjósolni, vajon „visszahoznák-e” a diplomájukat a magyar munkaerőpiacra.

Bazsa György, a MAB elnöke ezzel szemben úgy véli, pont azzal írná ki magát Magyarország az európai felsőoktatási térségből, ha megszüntetnék a nemzeti akkreditációs ügynökségeket, az ECA ugyanis nem felelős az európai képzések minőségéért, és nem fogalmaz meg az európai uniós államok számára kötelező elveket. "Az ECA 11 ország 17 akkreditációs ügynökségének jó szándékú, de egyelőre nagyon kis hatásfokú kezdeményezése az akkreditációs döntések kölcsönös elismerésére. A kölcsönös elismerések bilaterális egyezményeken alapulnak. A 17 tagszervezet között eddig mindössze 12 ilyen egyezmény aláírására került sor, ez kevesebb, mint a lehetséges egyezmények tizede" - mondja.

Horváth Dóra
eduline