Így dolgoznak a bérvizsgázók: virágzik a nyelvvizsgacsalás piaca Felsőoktatás
Eduline

Így dolgoznak a bérvizsgázók: virágzik a nyelvvizsgacsalás piaca

Akár három év börtönbüntetést is kaphatnak azok, akik más személyi igazolványával vagy leckekönyvével vizsgáznak – ennek ellenére sokan vállaják a kockázatot, a "szolgáltatásért" ugyanis busás összegeket fizetnek a hallgatók. Az álvizsgázók és vizsgacsalók biznisze továbbra is virágzik, és – úgy tűnik – időnként maguk a vizsgáztatók is profitálnak az üzletből.

Mennyibe kerül egy hamis érettségi bizonyítvány, diploma vagy nyelvvizsga? Az álvizsgázók mellett a hamisított okiratokat kínáló apróhirdetésekből is bőven találtunk - összefoglalónkat itt olvashatod el.

„Vannak olyan zárthelyik, ahol nem kérik el az indexet, ennek ellenére nem sokan mernek álvizsgázót beküldeni maguk helyett, hiszen a tanárok bármikor ellenőrizhetnek. Sokkal gyakoribb, hogy úgynevezett technikai csalásokat alkalmaznak. Többször láttam, ahogy valaki a telefonja headsetjén lediktálta a kérdéseket, és a fülébe érkezett a válasz. Egy másik lehetséges módszer, ha a telefonnal befényképezik a feladatsort, és e-mailben vagy MMS-ben elküldik, esetleg saját maguk viszik ki készüléket a vécében várakozó, általában fizetett hallgatótársuknak” – meséli Ákos, aki tavaly végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A fiatal gépészmérnök azt állítja, hogy más képzésekhez képest az ő szakjukon – a vizsgafeladatok specifikussága miatt – viszonylag kevés lehetőség van a csalásra. A „telefonos trükközéshez” azonban csak egy kis gyorsaságra és ügyességre van szükség – a feladatlapok kiosztása közben ugyanis a tanárok nem tudnak minden hallgatóra odafigyelni. Hogyan puskáznak az egyetemisták, melyek a legnépszerűbb technikák? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Bár a trükkök és visszaélések számáról sem a BME-n, sem más felsőoktatási intézményben és a rendőrségen sem készül statisztika, az oktatók szerint az utóbbi időben egyre több vizsgacsalásra kerül sor. Jobbágy Ákos, a BME oktatási igazgatója és tanszékvezetője ennek ellenére azt állítja, hogy a hallgatók az újabbnál újabb kütyük birtokában sincsenek „lépéselőnyben”.

„A mobiltelefonok használatát természetesen nem engedélyezzük, és sokat számít a felügyelőtanárok hozzáállása is. Ha a hallgatók érzik, hogy figyelik őket, kevesebben merik megkockáztatni a csalást” – mondja Jobbágy Ákos.

Vizsgára készülő diákok. Nem mindenki ezt az utat választja

"Garantált nyelvvizsga" - pénzért

A „technikai csalásokra” a nyelvvizsgákon is van példa. Juhász Gyula, az Idegennyelvű Továbbképző Központ munkatársa azt mondja, nyelvvizsgaidőszakonként átlagosan két-három vizsgázó bukik le. Bár az írásbeli vizsgákon a mobiltelefonos-headsetes módszerrel egyszerűbb trükközni, időnként az is előfordul, hogy a szóbelire valaki más érkezik a valódi vizsgázó helyett.

„Láttunk már olyat, hogy a vizsgázó által bemutatott személyi igazolványon egy nála jóval idősebb férfi arcképe szerepelt. Az ilyen esetekben azonnal értesítjük a hatóságot. Volt már példa arra is, hogy rendőrök vittek el egy álvizsgázót” – mondja Juhász Gyula.

Amíg a telefonos csaláson kapott egyetemi hallgatók maximum fegyelmi tárgyalásra számíthatnak (a BME-n készülőben van egy olyan szanckió, amely lehetővé tenné, hogy a visszaélést elkövető hallgató az adott tárgyból abban a félévben már ne vizsgázhasson), addig a leckekönyvvel vagy személyi igazolvánnyal visszaélő álvizsgázókat közokirat-hamisításért akár három év szabadságvesztésre is ítélhetik. Juhász Gyula szerint azonban a kisebb szabálytalanságok esetén is bajba kerülhet a vizsgázó. Kellemetlen következményei lehetnek egy efféle ügyeknek például akkor, ha a csalónak munkaviszonya is van, a munkáltatók ugyanis gyakran érdeklődnek az eredményről a nyelvvizsgaközpontnál.

Nyelvvizsgázók: gyakran lebuknak a trükköző hallgatók

„Kurucos hagyomány” miatt csalnak a hallgatók?

A BME oktatási igazgatója elsősorban a tömegképzést okolja a visszaélések magas számáért, és azt mondja, Magyarországon a társadalom is elnéző a csalásokkal szemben, amelyekre sokan afféle jó „kurucos hagyományként” tekintenek.

Azokban az intézményekben, ahol emberi léptékűek a hallgatói és az oktatói arányok, ilyen típusú visszaélések nem fordulhatnak elő. A fényképpel ellátott leckekönyvek generációkon keresztül alkalmasak voltak a hallgatók azonosítására, ám ma már sokszor egy vizsgánként kinyomtatott A/4-es lappal pótolják az indexet, ez pedig számos visszaélés lehetőségét nyitotta meg – állítja Dux László felsőoktatásért felelős államtitkár. Az új felsőoktatási törvényben szabályoznák a minősített oktatókra jutó hallgatók arányát is, így ha az elképzelés megvalósul, a tömegképzés visszaszorulásával akár a csalások száma is drasztikusan csökkenhet.

Ettől még a nyelvvizsgákkal kapcsolatos visszaélések száma nem csökken majd – pedig a nyelvvizsgacsalásokra ma már valóságos iparág épült. Az egyik „garantált nyelvvizsgát” kínáló apróhirdetésre jelentkezve kiderült: létezik olyan megoldás, amelynek segítségével a nyelvvizsga-bizonyítvány már „első próbálkozásra” is meg lehet szerezni, hiszen „a vizsga csak formalitás”. Az általunk megkeresett hirdető azt mondja, ő a felkészüléshez „minden segítséget” megad, a siker kulcsa állítása szerint az, hogy a némelyik vizsgáztató maga is részt vesz a csalásban. A szolgáltatás díja 245 ezer forint, ennél nagyobb összegért azonban lehetőség van álvizsgázó „bevetésére” is – ezt a módszert azonban a hirdető maga is sokkal kockázatosabbnak ítélte.

eduline

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon Campus life Rodler Lili

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon

Átlagosan 70-80 ezer forintot költenek a diákok egy nyári fesztiválon, de szállással együtt a költségek akár a 200 ezer forintot is elérhetik. Nem reprezentatív felmérésünkben több mint harmincan meséltek arról, hova készül idén bulizni, mennyit szán rá, mi alapján választja ki a kedvenc nyári fesztiválját.