Kizárt, hogy egy államvizsga-bizottság átengedjen olyan hallgatókat, akik bérírókkal íratják meg szakdolgozatukat – mondta a Kecskeméti Lapoknak Kis Pap László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

„Nálunk, a Műegyetemen naplót kell vezetni a konzulenssel történő rendszeres egyeztetésről, és két opponens is felügyeli a munkafolyamatot. Nem engedjük vizsgázni azt, aki nem jár be ezekre a megbeszélésekre. Több, vidéki egyetemen tanító kollégám is megerősítette, elképzelhetetlen, hogy ne tűnjön fel a vizsgáztatónak a nem saját kútfőből dolgozó végzős” – mondta a lapnak az elnök. Úgy véli, a közoktatás hibája, ha valaki egyetemistaként nem képes a dolgozatírással megbirkózni.

Virágzik Magyarországon a szakdolgozatbiznisz: olvasd el a bérírói hálózatról és az illegális "szolgáltatásokat" igénybe vevő hallgatókról szóló cikkünket itt. A "kopipészt" koráról pedig itt találod.

Szintén a közoktatást hibáztatja a hallgatók felkészületlenségéért Baranyi Károly, a Nemzeti Pedagógusműhely elnöke, ám hangsúlyozta, nem minden tudományterületen tenné kötelezővé a szakdolgozat-készítést. „A bölcsészek és a kutatók elemi kötelessége, hogy írjanak, de felmerül a kérdés, hogy egy orvostanhallgatónak vagy egy reklámszakembernek fontos-e elmélyülten értekezni a témájában. Az is kérdéses, hogy ilyen nagy számban kell-e egyetemre bocsátani a hallgatókat”– vélekedett.

A lap által megkérdezett béríró szerint nem a bérírás, hanem a plagizálás terjed gyorsabban: vagyis egyre többen töltenek le vagy vásárolnak olyan szakdolgozatot, amelyet már leadtak valamelyik felsőoktatási intézményben – pedig egyre több egyetemen és főiskolán használnak plágiumkereső programokat, amelyekkel pár perc alatt ki lehet szűrni a lopott szövegeket.

eduline