Mindent bevetnek a vizsgákon puskázók ellen Felsőoktatás
Eduline

Mindent bevetnek a vizsgákon puskázók ellen

A puskázás nagy üzlet, ma már nem csak jegyzeteket és házi feladatokat, de kidolgozott tesztkérdéseket is letölthetünk a nettől. A fórumok stratégiai tippekkel és high-tech csalási ötletekkel csalogatják a diákokat és a plagizálás is egyre terjed. Vannak azonban olyan cégek akik hadat üzentek ennek a tábornak, és azt ígérik, hogy puskabiztosra faragják bármelyik iskola vizsgarendszerét.

A New York Times értesülései szerint Amerikában a Central University of Florida működteti a legkifinomultabb tesztközpontot, ahol a puskázás szinte lehetetlen. Az intézmény állítja, hogy a rendszer mindig egy lépéssel a vizsgázók előtt jár, a rágózás és az evés például azért tiltott, hogy szájmozgásról (is) ki lehessen szűrni, ha valaki egy telefonba vagy mikrofonba mondja a kérdéseket. Az előadóteremben a 228 számítógép úgy van az asztalba süllyesztve, hogy még véletlenül se lehessen a képernyőt feltűnés nélkül fényképezni. Ha valaki gyanúsan viselkedik, vagy túl gyorsan dolgozik, azt a vizsgabiztos kamerákról figyelheti és később a felvételeket akár bizonyítékként is felhasználhatják a diák ellen indított eljárásban.

A floridai egyetem vezetője, Taylor Ellis nemrég a NYT-nak úgy nyilatkozott, hogy a rendszer bevezetése óta a puskázók száma drasztikusan csökkent. „A 64 000 vizsgázó tanulóból mindössze 14 gyanús esetet regisztráltunk” - mondta a férfi az amerikai napilapnak, noha arra nem tért ki beszámolójában, hogy ezek az esetek bebizonyosodtak-e vagy sem.

Egy klasszikus módszer

A NYT cikkében megszólaló szakértők szerint egyértelműen az új technikának köszönhető, hogy visszaesett a puskázók száma, de a dolog természete miatt nagyon nehéz statisztikákat készíteni, hiszen a bravúrt sikeresen végrehajtók aránya ténylegesen soha sem derül ki. Egyes vélemények szerint ha a kísérletezők száma csökkent, az azért lehet, mert a plagizálást – amikor mások gondolatait szó szerint és forrás megjelölés nélkül sajátunkénak valljuk – a mai generáció már egyáltalán nem tartja csalásnak, és a házi feladat másolását sem, hiszen erre már „legális” weboldalak alakultak. A Course Hero-ról például több mint 3500 neves iskola tételei, írásbeli leckegyűjteménye tölthető le (némi pénzért) és a régi vizsga kérdései is böngészhetők. Egy másik weboldal, a Cramster pedig a nagyobb egyetemeken és főiskolákon használt feladatgyűjtemények és munkafüzetek válaszait próbálja csokorba gyűjteni.

Ezek mellett a legális oldalak mellett szinte minden pillanatban alakul egy olyan kalóz weblap, ahova egy-egy intézmény éppen aktuális vizsgakérdései szivárognak ki, a fent leírt fényképezős, minikamerás, mobiltelefonos és egyéb stratégiáknak köszönhetően. Rafináltságban nincs hiány és ilyenkor a hír – jó pénzért – tűzként terjed a diákok között. Cél a minél hamarabbi letöltés, hiszen ezek a lapok csak ideig-óráig vannak életben, mielőtt megtalálják őket, azok a cégek akik a másik oldalnak – az iskoláknak, az egyetemeknek és a kiadóknak – kínálnak szolgáltatásokat.

A Turn It In elnevezésű weboldal például állítja, hogy bármilyen vizsgamunkáról megállapítja, hogy az plagizált-e vagy sem. A cég módszereiről csak annyi tudható, hogy a hozzá beküldött vizsgapapírokat szövegfelismerő szoftverekkel több milliárd archivált weboldallal ütközteti, és az intézmények vizsgaanyagit szezonálisan is összehasonlítja egymással, hogy kideríthető és felgöngyölíthető legyen bármiféle cirkuláció. A Turn It In 9500 felsőoktatási intézményt tudhat ügyfelének, és nyilván minél többen csatlakoznak hozzá, annál nagyobbra hízik az oldal ereje. 

Az oldalt átverni pedig komoly feladata lett a puskázók táborának. A New York Times szerint néhányan azzal próbálkoznak kijátszani a szövegfelismerő szoftvereket, hogy a szövegben lévő betűket kicserélik más nyelvek ugyanolyan kinézetű karakterére (az orosz e és a sima e cseréje például azonosíthatatlanná teszi a szöveget, miközben olvashatósága mit sem változik), de vannak olyanok is akik Microsoft Word makrókkal próbálkoznak.

A Turn It In állítja, hogy ezen módszerek egyike sem működik, de a háború ennek ellenére folytatódik, mert e a puskázás vonzó dolog, és mindig lesznek olyan tanulók akik nem tudnak vagy nem akarnak ellenállni a kísértésnek, hogy ezt a könnyebb utat válasszák. Ráadásul minél nehezebb kijátszani egy rendszert, annál jövedelmezőbb lesz annak, aki mégis megpróbálja és sikerrel jár, amely pedig azt jelenti, hogy egyre nagyobb üzleti érdekek húzódnak mindkét tábor mögött és ennek a háborúnak egyhamar nem lesz vége.


Krisztina O'Brien

London