Több mint száz egyetemista nyolc napon át együtt táborozik idén nyáron egy békési községben: ebben eddig nincs is semmi rendkívüli. Csakhogy a tábort egy valódi közgazdasági kísérleti laboratóriumként rendezik be. A lakók egy kezdeti aukción szétosztott tulajdonjogok alapján, szabad vállalkozások formájában maguk biztosítják majd a szolgáltatásokat a vécétől a büféig. A LisKaLand névre hallgató egyedülálló gazdasági szimulációs játékról Mató Kornél főszervezővel beszélgettünk.
„A tábor egyrészt egy jó játék, másrészt azt a célt szolgálja, hogy a gyakorlatban vizsgáljuk meg Liska Tibor magyar közgazdász harmadikutas gazdasági modelljét. Ennek két sarkalatos pontja az esélyegyenlőség és a szabad vállalkozás” - magyarázta Mató Kornél, szervező. Az esélyegyenlőség szellemében a 100-130 résztvevő a tábor elején azonos összegű tőkével indul. Természetesen a táborban saját, belső pénznemmel lehet fizetni. Ezután egy aukció keretében mindenki licitálhat az egyes szolgáltatásokra, úgy mint a szobakiadásra, a mosdóüzemeltetésre, a focipályára, a büfére, az ebédlőre, a takarításra, sőt még az esti bulira és koktélbárra is. A kezdeti leosztás után elkezdődik a tábor, és beindul a gazdaság saját belső élete is kivásárlásokkal, együttműködésekkel, csődökkel.
A szabályok egyik fontos pontja, hogy saját vállalkozásának értékét minden tulajdonos szabadon megszabhatja, azonban az érték meghatározott százalékát (tavaly ez 8 százalék volt) használati díjként rendszeresen be kell fizetnie. Kis értéket sem célszerű rögzíteni, hiszen ha az aktuális ár mellett valaki vételi szándékot mutat a cég iránt, a tulajdonos köteles azt eladni azon az értéken. A szabad gazdasági rendszert mindössze néhány szabály korlátozza. Ilyen például a kartellezés tilalma, különböző "szektorokban" működő vállalkozások azonban összefoghatnak.
„A tavalyi egyfajta próbatábor volt, körülbelül 80 résztvevővel. Egyetlen központi, "állami" bank működött, mindenkinek itt kellett tartania a betéteit. Idén még sajnos nem, de a következő táborokban már szeretnénk megpróbálkozni a kereskedelmi bankok bevezetésével is” - részletezte Mató Kornél. Mint mondta, a tábor másik "állami" cége egy "külker-vállalat": ez egy közeli bevásárlóközpontból szerez be termékeket a "közellátási cégek" (konyhák, büfék, kocsmák, trafikok) számára. „Idén újdonság, hogy a külker-vállalat és a közellátási cégek közé beékelődik két-három, játékosok által vitt nagykereskedelmi vállalkozás is. Ezek az állami külker-cégtől rendelnek, majd továbbosztják az árut a tábor vállalkozásainak, természetesen belátásuk szerinti haszonkulccsal” - tárta fel.
A tábor végén összegzik, hogy kinek mekkora vagyonra sikerült szert tennie, amely a készpénz, a bankbetétek és a vállalkozások értékének összegéből adódik. Az aktuális vagyoni állást egyébként végig a tábor alatt folyamatosan nyomon lehet követni, azaz közgazdasági kifejezéssel élve teljes informáltság lesz. A legtöbb vagyont gyűjtők értékes nyereménytárgyakat kapnak, ezzel azonban messze nem ér véget a kísérletezés: ezután kezdődik a tábor kiértékelése. A szervezők reményei szerint számos Tudományos Diákkör-dolgozat és szakdolgozat foglalkozik majd a tanulságokkal, és vet fel újabb kérdéseket.
Mató Kornél közlése szerint arra számítanak, hogy tavalyhoz hasonlóan főleg a műszaki egyetem gazdasági karáról, a Corvinus Egyetemről és a Budapesti Gazdasági Főiskoláról jelentkeznek majd diákok. - Ugyanakkor nyitottak vagyunk minden felsőoktatási hallgatóra, nem csak gazdasági szakosokra. Sőt aki még nem jár egyetemre, de elmúlt 18 éves, azt is örömmel látjuk - jegyezte meg.
A tábor költsége a magán- és alapítványi szponzoroknak köszönhetően mérsékelt: 26 650 forint fejenként. „A táborral hagyományt szeretnénk teremteni. Idén és a következő években egyre több résztvevőre, egyre szélesebb nyilvánosságra számítunk - összegezte a főszervező a jövőbeli terveket.”
mti/eduline