Több mint száz egyetemista nyolc napon át együtt táborozik idén nyáron egy békési községben: ebben eddig nincs is semmi rendkívüli. Csakhogy a tábort egy valódi közgazdasági kísérleti laboratóriumként rendezik be. A lakók egy kezdeti aukción szétosztott tulajdonjogok alapján, szabad vállalkozások formájában maguk biztosítják majd a szolgáltatásokat a vécétől a büféig. A LisKaLand névre hallgató egyedülálló gazdasági szimulációs játékról Mató Kornél főszervezővel beszélgettünk.
A LisKaLandot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Liska Tibor Szakkollégiuma szervezi, idén másodszor. A június 26. és július 4. között megrendezendő tábornak egy Békés megyei község, Kétegyháza mezőgazdasági középiskolája és annak hatalmas parkja ad otthont.
„A tábor egyrészt egy jó játék, másrészt azt a célt szolgálja, hogy a gyakorlatban vizsgáljuk meg Liska Tibor magyar közgazdász harmadikutas gazdasági modelljét. Ennek két sarkalatos pontja az esélyegyenlőség és a szabad vállalkozás” - magyarázta Mató Kornél, szervező. Az esélyegyenlőség szellemében a 100-130 résztvevő a tábor elején azonos összegű tőkével indul. Természetesen a táborban saját, belső pénznemmel lehet fizetni. Ezután egy aukció keretében mindenki licitálhat az egyes szolgáltatásokra, úgy mint a szobakiadásra, a mosdóüzemeltetésre, a focipályára, a büfére, az ebédlőre, a takarításra, sőt még az esti bulira és koktélbárra is. A kezdeti leosztás után elkezdődik a tábor, és beindul a gazdaság saját belső élete is kivásárlásokkal, együttműködésekkel, csődökkel.
A szabályok egyik fontos pontja, hogy saját vállalkozásának értékét minden tulajdonos szabadon megszabhatja, azonban az érték meghatározott százalékát (tavaly ez 8 százalék volt) használati díjként rendszeresen be kell fizetnie. Kis értéket sem célszerű rögzíteni, hiszen ha az aktuális ár mellett valaki vételi szándékot mutat a cég iránt, a tulajdonos köteles azt eladni azon az értéken. A szabad gazdasági rendszert mindössze néhány szabály korlátozza. Ilyen például a kartellezés tilalma, különböző "szektorokban" működő vállalkozások azonban összefoghatnak.
„A tavalyi egyfajta próbatábor volt, körülbelül 80 résztvevővel. Egyetlen központi, "állami" bank működött, mindenkinek itt kellett tartania a betéteit. Idén még sajnos nem, de a következő táborokban már szeretnénk megpróbálkozni a kereskedelmi bankok bevezetésével is” - részletezte Mató Kornél. Mint mondta, a tábor másik "állami" cége egy "külker-vállalat": ez egy közeli bevásárlóközpontból szerez be termékeket a "közellátási cégek" (konyhák, büfék, kocsmák, trafikok) számára. „Idén újdonság, hogy a külker-vállalat és a közellátási cégek közé beékelődik két-három, játékosok által vitt nagykereskedelmi vállalkozás is. Ezek az állami külker-cégtől rendelnek, majd továbbosztják az árut a tábor vállalkozásainak, természetesen belátásuk szerinti haszonkulccsal” - tárta fel.
A tábor végén összegzik, hogy kinek mekkora vagyonra sikerült szert tennie, amely a készpénz, a bankbetétek és a vállalkozások értékének összegéből adódik. Az aktuális vagyoni állást egyébként végig a tábor alatt folyamatosan nyomon lehet követni, azaz közgazdasági kifejezéssel élve teljes informáltság lesz. A legtöbb vagyont gyűjtők értékes nyereménytárgyakat kapnak, ezzel azonban messze nem ér véget a kísérletezés: ezután kezdődik a tábor kiértékelése. A szervezők reményei szerint számos Tudományos Diákkör-dolgozat és szakdolgozat foglalkozik majd a tanulságokkal, és vet fel újabb kérdéseket.
Mató Kornél közlése szerint arra számítanak, hogy tavalyhoz hasonlóan főleg a műszaki egyetem gazdasági karáról, a Corvinus Egyetemről és a Budapesti Gazdasági Főiskoláról jelentkeznek majd diákok. - Ugyanakkor nyitottak vagyunk minden felsőoktatási hallgatóra, nem csak gazdasági szakosokra. Sőt aki még nem jár egyetemre, de elmúlt 18 éves, azt is örömmel látjuk - jegyezte meg.
A tábor költsége a magán- és alapítványi szponzoroknak köszönhetően mérsékelt: 26 650 forint fejenként. „A táborral hagyományt szeretnénk teremteni. Idén és a következő években egyre több résztvevőre, egyre szélesebb nyilvánosságra számítunk - összegezte a főszervező a jövőbeli terveket.”
Elsorvasztanák a vegyes csoportokat, a nagycsoportosok már az óvodán belül az iskolára készülhetnek, tucatnyi óvoda bezárásáról döntöttek az önkormányzatok az ország legkülönbözőbb helyszínein. Ez csak néhány példa azok közül, hogy februárban milyen, az óvodai nevelést érintő hírek jelentek meg. Minden jel arra utal, hogy a következő időszakban teljesen átalakulhat a legkisebbek nevelése. Összeszedtük, mik az eddigi legfontosabb tervezetek és intézkedések.
