Nem a műszaki és természettudományi szakértelem hiányzik ma Magyarországon, hanem annak megfelelő utánpótlásával van a legnagyobb probléma - hangsúlyozta a IV. Magyar Műszaki Értelmiség Napja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen zajlott kétnapos rendezvény fő célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a műszaki és természettudományi értelmiség szerepére a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének véleménye szerint a rendezvénysorozat alapvető feladata, hogy olyan kérdésekre helyezze a hangsúlyt, amelyek nyomán következetes tudomány- és fejlesztéspolitika indulhat el. Hozzátette: ennek nélkülözhetetlen eleme a műszaki és természettudományi képzés, hiszen csak e két terület fejlesztésével, népszerűsítésével van remény arra, hogy Magyarország a fejlődés útjára léphessen.
Ehhez kapcsolódóan az MTA és a Magyar Mérnökakadémia (MMA) korábban egyértelműen kinyilvánította, hogy a természettudományi tárgyak tervezett összevonása helyett inkább e tárgyak, köztük a technológiai tárgyak megerősítésére van szükség. Benkó Sándor, a kezdeményezés kitalálója úgy fogalmazott: hazánknak élenjáró műszaki és természettudományi közösséggé kell válnia, melyhez a - négy év alatt felnőtté érett - Műszaki Értelmiségi Napok program nagymértékben hozzájárul. Katona Béla, az Országgyűlés jelenlegi elnöke hangsúlyozta: az a fontos, hogy a magyar műszaki-természettudományi értelmiség hallassa a hangját, hiszen vannak olyan feladatok, amelyeket nekik kell elvégezniük, mint például kijelölni a gazdaság fejlesztésének helyes irányát.
Habár a magyar műszaki és természettudományi szabadalmi aktivitás nem csökkent - sőt a válság dacára az elmúlt évben 15 százalékkal erősödött is -, Gordos Géza, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöke a legnagyobb gondnak mégis a szakértelem hiányát tartja. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke pontosította ezt az állítást: ő úgy véli, nem a műszaki és természettudományi szakértelem hiányzik ma Magyarországon, hanem annak megfelelő utánpótlása.
Ennek biztosítása érdekében, a jövő mérnökeiért és természettudósaiért alakult meg 20 millió forintos alaptőkével az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség. Az együttműködés célja, hogy naprakész tudással rendelkező mérnökök végezzenek - növelve ezzel a pálya társadalmi presztízsét -, illetve hogy népszerűbbé váljanak a természettudományok. A 12 hazai nagyvállalat és számos, a témához kapcsolódó szakmai szervezet által alapított szövetséghez tiszteletbeli tagként csatlakozott az ország több felsőoktatási intézménye is: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.
edupress
Ehhez kapcsolódóan az MTA és a Magyar Mérnökakadémia (MMA) korábban egyértelműen kinyilvánította, hogy a természettudományi tárgyak tervezett összevonása helyett inkább e tárgyak, köztük a technológiai tárgyak megerősítésére van szükség. Benkó Sándor, a kezdeményezés kitalálója úgy fogalmazott: hazánknak élenjáró műszaki és természettudományi közösséggé kell válnia, melyhez a - négy év alatt felnőtté érett - Műszaki Értelmiségi Napok program nagymértékben hozzájárul. Katona Béla, az Országgyűlés jelenlegi elnöke hangsúlyozta: az a fontos, hogy a magyar műszaki-természettudományi értelmiség hallassa a hangját, hiszen vannak olyan feladatok, amelyeket nekik kell elvégezniük, mint például kijelölni a gazdaság fejlesztésének helyes irányát.
Habár a magyar műszaki és természettudományi szabadalmi aktivitás nem csökkent - sőt a válság dacára az elmúlt évben 15 százalékkal erősödött is -, Gordos Géza, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöke a legnagyobb gondnak mégis a szakértelem hiányát tartja. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke pontosította ezt az állítást: ő úgy véli, nem a műszaki és természettudományi szakértelem hiányzik ma Magyarországon, hanem annak megfelelő utánpótlása.
Ennek biztosítása érdekében, a jövő mérnökeiért és természettudósaiért alakult meg 20 millió forintos alaptőkével az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség. Az együttműködés célja, hogy naprakész tudással rendelkező mérnökök végezzenek - növelve ezzel a pálya társadalmi presztízsét -, illetve hogy népszerűbbé váljanak a természettudományok. A 12 hazai nagyvállalat és számos, a témához kapcsolódó szakmai szervezet által alapított szövetséghez tiszteletbeli tagként csatlakozott az ország több felsőoktatási intézménye is: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.
edupress
