Az idei felvételi jelentkezési statisztikák egyik nagy meglepetése, hogy az évek óta kiemelkedően népszerű kommunikációs képzésekre jelentkezők száma egyötödével esett vissza és ezzel kiesett a legnépszerűbb öt képzés közül. Ezzel együtt még mindig több ezren végeznek évente ilyen képzéseken az országban, az ő elhelyezkedési esélyeiket pedig nagyban javíthatja ha már a tanulmányaik alatt élesben is kipróbálják magukat ebben a világban.
100 óra kóstoló
Az, hogy valaki alkalmas-e a szakmára általában a gyakorlatokon kiderül, igaz több intézmény esetében ez az időszak nem sokat ér. Számos szerkesztőségben találkoztak már olyan gyakornokokkal, akiknek mindössze egy hetet, egy hónapot, illetve a jelenlegi kötelező sztenderdek szerit 100 órát kellett eltölteniük a médium csapatával. Ez az idő pedig nem mindig elég arra, hogy a diákok a szerkesztőségben elsajátítsák azt, ami a későbbi munkához szükséges.
Persze ez múlik azon is, hogy a gyakornok milyen képességekkel bír. Ugyanis az olyan diákkal, aki arra a kérdésre, hogy mit szeretne csinálni, a szerkesztőség mely részében szeretne dolgozni, csak azt tudja válaszolni, hogy „nem tudom, egyszerűen a médiában szeretnék dolgozni” nincs könnyű dolga a szerkesztőknek és az újságíróknak. Vannak olyanok is akik tudják, hogy mit szeretnének csinálni, azonban a két hetes gyakorlati idő annyira kevés, hogy mire a diák belelendülne a munkába és felvenné annak ritmusát már mehet is vissza az iskolába.
„Egyszerűen és gyorsan találtam gyakorlati helyet. Írtam egy levelet Weyer Balázsnak, az Origo főszerkesztőjének, hogy szeretnék náluk szakmai gyakorlatozni, ő pedig fogadott. De másoktól sem hallottam, hogy nagyon sok problémájuk lett volna a hely megtalálásával” – mondta Bobák Áron, aki az ELTE hallgatója. Az intézmény egyébként külön, a gyakorlati helyeket összesítő oldallal is segíti a diákjait. Ezen a siteon azok a médiumok, vállalatok találhatók meg, ahova az elmúlt években sokat jártak az egyetem hallgatói szakmai gyakorlatra.
A legtöbb képzésnél egyébként a hallgatók először az intézmény belső gyakorlati helyein találkoznak az újságkészítés, a rádióműsor-összeállítás vagy a tévés riport alapjaival, és csak utána engedik ki őket a nagyvilágba. „A diákok a képzésben először mindenképpen a saját gyakorló-központjainkban találkoznak a szakma rejtelmeivel. Többek között két saját televízió stúdiónk, saját sugárzó rádiónk van, emellett pedig online szerkesztőség működik az intézményben” – mondta Dr. h.c. Szabó Péter PhD, a Kodolányi János Főiskola rektora, aki azt is hozzátette: a főiskola 1994 óta szervezett módon segíti diákjait megfelelő gyakorlóhelyek fellelésében. Ez idő óta törekszenek arra, hogy a gyakorló partnerek évről-évre ne nagyon változzanak.
Szintén intézményen belül oldják meg az első gyakorlati képzést a Szegedi Tudományegyetemen. Dr. Szajbély Mihály tanszékvezetőtől megtudtuk: az intézmény jól felszerelt rádió- és televízió stúdióval rendelkezik. „A rádió stúdióban működik a Rádió Mi nevű kisközösségi rádió, a televízió stúdióban hallgatók közreműködésével a helyi és az országos médiumokban (például Hálózat TV) egyaránt látható magazinműsorok is készülnek, emellett pedig a tanszék honlapján keresztül olvasható a linklap, melyet a hallgatók tartanak életben – sorolta a belsős lehetőségeket a tanszékvezető. A Szegedi Egyetemen szintén segítik a diákok külsős helytalálást, de aki szeretné egyénileg is intézheti. Az egyetemtől sokan a Szegedi Városi Televízióhoz, a Délmagyarország című laphoz vagy Webrádióhoz mennek gyakorlatra.
A szakmai gyakorlatokon fizetés a legtöbb helyen nem jár a gyakornokoknak, a szerencsésebbek és a tehetségesebbek azonban több esetben is maradhatnak a gyakorlat letelte után az adott médiumnál. Így járt például John Balázs is.
„Mint ahogy több szerencsés csoporttársam, én is lehetőséget kaptam arra, hogy gyakorlat után tovább dolgozzak a gyakorlati helyemen, immár fizetésért cserébe. Én egy helyre mentem, ez a Metropol napilap volt. Előtte másik két helyre jelentkeztem, oda nem fértem be, itt viszont szívesen fogadtak – mondja Balázs, majd gyorsan meg is dönti a kávéfőzős-postára küldős gyakornoki munkákról kialakult képet. „Az első munkanapon rögtön bőségesen elláttak feladattal, ami kellemes csalódás volt – valóban sokszor hallani olyanokat, hogy emberek a szakmai gyakorlat nagy részét a youtube-ot böngészve töltik. Itt nem ez volt a helyzet. Kezdetben külföldi cikkeket fordítottam, aztán sajtótájékoztatókra jártam, interjúkat készítettem, ott voltam még a Balaton Soundon is – az ezekből születő anyagok pedig interneten és nyomtatásban is megjelentek. Hiányt legfeljebb csak szabadidőben szenvedtem."
eduline
