Hiába tartják kiemelten fontosnak a tanárok munkáját, a magyarok többsége mégis úgy érzi, alig kapnak megfelelő elismerést. Kiderült, mely szakmákat értékeljük a leginkább – és a legkevésbé – hasznosnak, illetve melyeket látjuk túlfizetettnek.
Bár sok helyen nem megengedett, de felmérések szerint a dolgozók 57 százaléka el-elbóbiskol a munkahelyén napközben.
A home office és a munka-magánélet egyensúlya az egyik legfontosabb számukra a leendő munkahelyükön.
A parlament megszavazta azt a salátatörvényt, amely a munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében megszünteti a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatot.
A magyarok 37 százaléka dolgozott 2021-ben antiszociális munkaidőben, például éjszaka, hétvégén vagy hetente, havonta változó beosztásban.
A fiatalok 57 százaléka tíz év múlva biztosan, vagy inkább külföldön szeretne dolgozni. Mindösszesen csak 6 százalékuk gondolja azt, hogy Magyarországon marad - derült ki az OTP Fáy Alapítvány friss, reprezentatív felmérésből.
Az államtudományi területen megszerezhető diplomák továbbra is vezetnek, azonban egy bölcsészképzés is felkerült a legkelendőbb diplomák közé.
A járványidőszak alatt kényszer, ma már viszont lehetőség az otthoni munkavégzés, ami néhány hónap alatt teljesen átformálta a munkahelyi kultúrát.
A nemek közötti bérszakadék ezek szerint már a pálya elején és már az állásinterjún kimutathatóan jelentős. A pályakezdő fiatalok preferenciáit vizsgálták, a fizetés mellett az elismert teljesítmény és a fejlődési lehetőségek is fontosak. A többség multiknál dolgozna, az állami szektort jelölték meg a legkevesebben. A válaszadók mintegy fele külföldi munkában és saját vállalkozásban is gondolkodik.
A 15 és 24 év közöttiek közül 272 ezren dolgoztak áprilisban a KSH friss adatai alapján.
Ugyancsak a megkérdezettek harmada a kettő elmosódása miatt megnövekedett stresszre számít. A válaszadók a munkaidő 60 százalékát töltötték az irodában, a többit otthonról dolgozva – ez is kiderül abból a kutatásból, amelyet tavaly végeztek a pandémia hosszú távú hatásairól, igaz, a 30 ország között, ahonnan megkérdeztek dolgozókat, Magyarország nem volt ott.
A 19–29 éves, jelenleg állásban lévő és munkanélküli fiatalok körében vizsgálták a járvány hatásait, a minta reprezentatív.
Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.
